Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Attila: PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN

1 Az osztálylétszámok tekintetében az egyes felekezeteknél elég nagy eltérések tapasztalhatók. Átlagban egy tanítóra 112 „tanoncz” jutott, viszont míg az evangélikusoknál 129 és a katolikusoknál 126, addig a reformátusok­nál csak 109, az izraelitáknál pedig mindössze 28 tanulót jelentett egy átlagos osztály. (A kecskeméti „görög nem egyesült” vallás iskolája statisztikailag alig mérhető, csekély létszámú volt.) A különbségek egyben tükrözik a református és az izraelita iskolák helyi egyházi fenntartóinak kedvezőbb anyagi helyzetét a katolikus és az evangélikus felekezetekkel szemben. Természetszerűleg a legtöbb tanerős iskolák a népes mezővárosokban voltak. A kecskeméti kato­likus iskola 23, a kalocsai katolikus iskola 21, a kecskeméti református iskola 15, a nagykőrösi református iskola 12, a ceglédi református iskola 8, a ceglédi katolikus iskola 6 tanítóval működött. A többtanítós helységekben az iskola élén mint rektor az egyik (általában a fiúkat oktató) tanító állt. A beosztott ta­nító megnevezése segédtanító, „praeceptor” vagy „kisebb” tanító, „altanító” lehetett. A legnagyobb iskolákban (Kecskeméten a katolikus és református is­koláknál, Nagykőrösön a református iskolánál) külső, egyházi, illetve felsőbb iskolai oktató személy állt az intézmények élén. Az idézett 1858. évi rendeletnek megfelelő „négyosztályos népisko­lai” oktatás évfolyamonkénti osztott csoportokban, nyolc iskolában folyt.17 (Katolikus iskolákban fiúk részére Kalocsán,18 Kecskeméten, Cegléden és vegyes osztályokban Hajóson. Református iskolákban fiúk részére Cegléden, Kecskeméten, Nagykőrösön. Izraelita iskola vegyes osztályaiban Kecskeméten.) A református iskolákban volt ötödik osztály is, azoknak a fi­úknak, akik nem tanultak tovább, ugyanis a gimnáziumba vagy más felsőbb iskolába a négy elemi osztály elvégzése után lehetett jelentkezni. Ekkor sehol, még a legnagyobb mezővárosokban sem voltak négy évfolyamos leányosztá­lyok. Az iskolák túlnyomó többségében még a korábbi típusú, három évfolya­mos oktatás folyt, ahol „a tan kezelése szerént a tanoncok három osztályra oszolván, úgymint betűzök, kisebb és nagyobb olvasókra”.'9 Itt korosztályok szerint osztott oktatás csupán három tanintézetben akadt: a dunapataji refor­mátus iskola fiúosztályaiban, az abonyi izraelita iskola vegyes és a kecskeméti katolikus iskola városi leányosztályaiban.20 Évfolyamok szerinti „osztott osztály” a 212-ből mindössze 44 akadt. A többi 168 tanító két vagy három korosztályként összevont osztályokban ok­tatott. A csoportok évfolyamok szerinti osztását gátolta ugyanis az általános 17 A korabeli „osztály” fogalom jelentette az osztott tanulócsoportot, de „osztálynak” nevezték az egy tanítóhoz tartozó több évfolyamú, osztatlan tanulócsoportot is. 18 Kalocsán jelzik, hogy a városi iskola „főelemi”. LAKATOS Andor (szerk.), 2002. 31. 19 Okécske elöljáróságának megfogalmazása szerint a faluban „elemi iskolák hiányában csupán triviál iskolák állanak fenn.” HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 130., 229., 282. 20 PÁSTHY Károly, 1899. 30. ____________PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN 13

Next

/
Thumbnails
Contents