Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Szabó Attila: PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN
1 Az osztálylétszámok tekintetében az egyes felekezeteknél elég nagy eltérések tapasztalhatók. Átlagban egy tanítóra 112 „tanoncz” jutott, viszont míg az evangélikusoknál 129 és a katolikusoknál 126, addig a reformátusoknál csak 109, az izraelitáknál pedig mindössze 28 tanulót jelentett egy átlagos osztály. (A kecskeméti „görög nem egyesült” vallás iskolája statisztikailag alig mérhető, csekély létszámú volt.) A különbségek egyben tükrözik a református és az izraelita iskolák helyi egyházi fenntartóinak kedvezőbb anyagi helyzetét a katolikus és az evangélikus felekezetekkel szemben. Természetszerűleg a legtöbb tanerős iskolák a népes mezővárosokban voltak. A kecskeméti katolikus iskola 23, a kalocsai katolikus iskola 21, a kecskeméti református iskola 15, a nagykőrösi református iskola 12, a ceglédi református iskola 8, a ceglédi katolikus iskola 6 tanítóval működött. A többtanítós helységekben az iskola élén mint rektor az egyik (általában a fiúkat oktató) tanító állt. A beosztott tanító megnevezése segédtanító, „praeceptor” vagy „kisebb” tanító, „altanító” lehetett. A legnagyobb iskolákban (Kecskeméten a katolikus és református iskoláknál, Nagykőrösön a református iskolánál) külső, egyházi, illetve felsőbb iskolai oktató személy állt az intézmények élén. Az idézett 1858. évi rendeletnek megfelelő „négyosztályos népiskolai” oktatás évfolyamonkénti osztott csoportokban, nyolc iskolában folyt.17 (Katolikus iskolákban fiúk részére Kalocsán,18 Kecskeméten, Cegléden és vegyes osztályokban Hajóson. Református iskolákban fiúk részére Cegléden, Kecskeméten, Nagykőrösön. Izraelita iskola vegyes osztályaiban Kecskeméten.) A református iskolákban volt ötödik osztály is, azoknak a fiúknak, akik nem tanultak tovább, ugyanis a gimnáziumba vagy más felsőbb iskolába a négy elemi osztály elvégzése után lehetett jelentkezni. Ekkor sehol, még a legnagyobb mezővárosokban sem voltak négy évfolyamos leányosztályok. Az iskolák túlnyomó többségében még a korábbi típusú, három évfolyamos oktatás folyt, ahol „a tan kezelése szerént a tanoncok három osztályra oszolván, úgymint betűzök, kisebb és nagyobb olvasókra”.'9 Itt korosztályok szerint osztott oktatás csupán három tanintézetben akadt: a dunapataji református iskola fiúosztályaiban, az abonyi izraelita iskola vegyes és a kecskeméti katolikus iskola városi leányosztályaiban.20 Évfolyamok szerinti „osztott osztály” a 212-ből mindössze 44 akadt. A többi 168 tanító két vagy három korosztályként összevont osztályokban oktatott. A csoportok évfolyamok szerinti osztását gátolta ugyanis az általános 17 A korabeli „osztály” fogalom jelentette az osztott tanulócsoportot, de „osztálynak” nevezték az egy tanítóhoz tartozó több évfolyamú, osztatlan tanulócsoportot is. 18 Kalocsán jelzik, hogy a városi iskola „főelemi”. LAKATOS Andor (szerk.), 2002. 31. 19 Okécske elöljáróságának megfogalmazása szerint a faluban „elemi iskolák hiányában csupán triviál iskolák állanak fenn.” HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 130., 229., 282. 20 PÁSTHY Károly, 1899. 30. ____________PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN 13
