Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Szabó Attila: PEST-SOLT VÁRMEGYEI NÉPISKOLÁK 1860-BAN

Szabó Attila Pest-Solt vármegye elemi iskoláinak legfontosabb adatai 1770/71-ben és 1860-ban13 Iskolafenntartó Iskolák Tanítók (fő) Tanulók (fő) Iskolák Tanítók (fő) Tanulók (fő) egyházak 1770/71 1770/71 1770/71 1860 1860 1860 Katolikus 24 25 1 334 32 102 12 813 Református 18 32 2186 23 79 8 610 Evangélikus 3 3 188 7 14 1 807 Görög ortodox 1 1 10 Izraelita 8 16 454 Együtt 45 60 3 708 71 212 23 694 1860-ban a 43 településen összesen 71 iskola működött, a vallási vi­szonyoknak megfelelően. A felekezeti szempontból legegységesebbnek te­kinthető 28 helységben (18 katolikus, 9 református és 1 evangélikus) egy, más településeken viszont - a vallási arányoknak megfelelően - több egyház iskoláját megtaláljuk. Az 1770/71-es állapotokhoz képest az iskolák száma másfél-, ugyanakkor a tanítói létszám több mint háromszorosára, a tanuló­ké14 pedig több mint hatszorosára emelkedett, azaz az újabban alapított intéz­mények mellett a 18. század végi egytanítós, kis létszámú iskolák átlagosan két-háromtanítósra és háromszáz tanulósra bővültek. A tanulók számának jelentős bővülése a lakosság számának növekedésén túl, az iskolakötelezett­ségi idő emelkedésének a következménye. (Leánytanulók már 1770/71-ben is - Nagykőrös kivételével - minden településen voltak.) Az iskolák szerve­zése és fenntartásának színvonala alapvetően az illető felekezeti közösségek anyagi kondíciójából következett. A magyarországi általános gyakorlatnak megfelelően a vizsgált iskolákban egy-egy tanító keze alá - a mai viszonyok­hoz mérve — óriási gyermeklétszámú osztályok tartoztak, általában nem egy korosztályt alkotva. Az iskolába járó gyerekek létszámának megállapítása minden bizonnyal nem lehetett egyszerű, amire példa egy vizsgálatot végző igazgató jegyzőkönyvi megjegyzése, miszerint Szinok Sándor, a nagykőrösi református alszegi leányiskola tanítója által beírt 240 gyereket „a tömöttség miatt megolvasni lehetetlen volt”.'5 Akasztón pedig éppen a felmérés évében szerveztek második tanítói állást, ugyanis addig a 299 gyereket egy tanító oktatta.16 13 SZABÓ Attila, 1998. ;HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. Az 1770/71. évi­ből Hajós adatai hiányoznak. 14 A több esetben előforduló kerek tanulói létszámok megkérdőjelezik az adatok pon­tosságát. L.: Melléklet: Az iskolák legfontosabb adatai településenként 1770/71-ből és 1860-ból! 15 ZOMBORY Dániel, 1933. 119. 16 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 28. 12

Next

/
Thumbnails
Contents