Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Stevan Mackovic: SZABADKAI IPAROSOK NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

lentősége megkerülhetetlen, akár a termelés korszerűsítésében, akár az elért gazdasági teljesítmények nagyságában, vagy a város egész fejlődésében játszott szerepét vesszük figyelembe. A zsidók tulajdonában levő gyárakban, üzemekben, más ingatlanoknál alkalmazott technológia és a képzett munkaerő vált a gyáripar további alakulásának alapjává az új társadalmi berendezés idején, 1945-től is. Ám a háború borzalmait túlélő és Szabadkára visszatérő zsidó gyárosok új gazdasági-politikai körülmények közepette találták magukat. Hatalomfosztottak lettek, nem egyet meghurcoltak. Többségük az Izraeli kivándorlás mellett döntött.

________________________________Szabadkai iparosok nemzetiségi összetétele a két világháború között

Ép

ítőipar

Az egyre növekvő helyi szükségletek kielégítése céljából és a kiviteli lehetőségek reményében jött létre Szabadka építőipara. 1918-ig Vajdaságnak ez a legelterjedtebb iparága, illetve a téglagyárak, számukat tekintve, rögtön a malomipari létesítmények után a második helyet foglalták el. A Monarchiában minden kedvező feltétel adott volt az építőipar fellendüléséhez: minőségi alapanyag állt rendelkezésre (sárgaföld), kedvezőek voltak a szállítási feltételek is (vasúti, vízi útvonalak). Az új álamban a piac leszűkülésével és az építkezések számának csökkenésével az építőipar teljesítőképességének mindössze 30 százalékát érte el. A helyzet Szabadkán is hasonló volt. Szabadka kiépítése idején, a XIX. század végén és a XX. század elején megalakult építőipari tevékenységet folytató gyárak, és még néhány 1918 után alakult vállalat képezte Szabadka építőiparát. Az Első szabadkai géptégla és cementáru gyár, az Rt.Reichl-féle keramit és géptéglagyár Rt. voltak az első és legnagyobb téglagyárak.

A szabadkai téglagyárak mindegyike 1918 előtt kezdte meg működését, a háború befejezése után 1919-től pedig a Bácskai Cementár u- gyár Rt. (Bacvanska tvornica cementne robe i gradevno d.d.), ahol a zsidó származású Eisler Zsiga, Vali Gyula, Donát Mávro, dr. Fischer Jáko voltak a főrészvényesek, 1922-től a Labor Rt. (Labor d.d.), ahol Hartmann József, Schreger Lajos kezében volt a részvények többsége. 1928-tól a Lakásépítő Rt. (Deonicarsko drustvo za podizanje stanova), valamint a Srborit és a Primarius cégek szabadkai kihelyezett üzem91