Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Sarlós István: AZ 1929-ES VÁLASZTÁS BAJÁN

helyben lakást, vagy az adott helység területén lévő ingatlan tulajdonlását írta elő feltételül. A választhatóság feltételei kicsit szigorúbbak voltak. A törvényhatósági jogú városokban a választhatóság kiegészítő feltétele volt az írni-olvasni tudás.11 Ez jelentős bővülést eredményezett az 1910-es választásokhoz képest. A bajai helyhatósági választásokon a jogosult választók pontos létszámáról nem áll rendelkezésre adat. Az 1927-es országgyűlési választásokon a város 19 371 lakosából 7108 szavazhatott. A szigorúbb helyi cenzus megszabásával a törvény megadta a lehetőségét annak, hogy ezt a számot kis mértékben csökkentsék. Az 1930. évi közgyűlési jegyzőkönyvben az 1930. január 14-én tartott közgyűlés polgármesteri jelentésében 6231 választó szerepel.12 A választásokat komolyan befolyásolta az a tény, hogy Budapest és 7 vidéki nagyváros kivételével nyílt volt a szavazás,13 azaz Baján is nyílt szavazást tartottak.

Az új jogszabály megváltoztatta a városok élén álló törvényhatsági bizottságok összetételét is. Míg a választójog szélesítése egyértelműen a népképviseleti rendszer és a demokrácia felé való elmozdulást jelentette, addig a bizottságok összetételét a kormány úgy határozta meg, hogy a hatalmi elit megőrizhette, sőt erősíthette befolyását a városok vezetésében. 1929 előtt a törvényhatósági bizottság 50 %-ban választott képviselőkből és 50%-ban virilisekből14 állt. Ez az arány jelentősen megváltozott. Az új törvényhatósági bizottságnak csak a 2/5 részét tették ki a választott képviselők. Ugyanilyen arányban voltak jelen a virilisek is. Az utolsó 1/5-öt az érdekképviseleti, szakszerűségi és vallásfelekezeti tagok tették ki.15 A bajai érdekképviseletek: az Ügyvédi Kamara, a Közjegyzői Kamara, a Mérnöki Kamara, az Országos Orvosi Szövetség, a Bajai Mezőgazdaság Bizottság, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara.16 Az érdekképviseleti képviselők választás útján nyerték el tisztségüket.17 A vallásfelekezetek képviselőinek bejutása a törvény11 GYENESEI József, 2004. 56. o.

12 Bács-Kiskun Megyei Levéltár (a továbbiakban: BKML) IV. 1401. Baja Város Törvény- hatósági Bizottságának iratai (a továbbiakban: IV. 1401.) 1930. évi közgyűlési jegyzőkönyv. 2. o. Az 1910-es választásokon Baján 1472 főnek volt választójoga. Ehhez mérten a 6231 jelentős elmozdulásnak mondható a demokratizálódás irányába.

13 ROMSICS Ignác, 2002. 225. o.

14 A városi vezetésbe a vagyoni helyzetük alapján bekerült polgárok. Ok voltak a legnagyobb adófizetők az adott városban.

15 GYENESEI József, 2004. 55. o.

16 BKML IV. 1401. 1929. évi közgyűlési jegyzőkönyv (1929. nov. 20-tól.) 3-4. o.

17 GYENESEI József, 2004. 58. o.

____________________________________________________________________________Az 1929-es választás Baján

6

9