Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Hlbocsányi Norbert: A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR ÉS A GAZDASÁGI ELIT KAPCSOLATA AZ 1911-1947 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
elrendelte a teljes iparszabadságot, ami minden ipari tevékenységre kiterjedt, illetve az ipar-, cukortörvények és az 1881-es állami kedvezmény szintén segítették a vállalatok létrejöttét és fejlődését.38 ________A Kecskeméti Konzervgyár és a gazdasági elit kapcsolata az 1911—1947 közötti időszakban K ecskeméti konzervgyártás kezdetei és kapcsolatai A 19. század végén az Alföldön alakultak ki a konzervipar telepítésének feltételei. Kecskemét volt az ország legfontosabb és legnagyobb gyümölcstermelő városa, 10 holdra jutó gyümölcsfaállománya csaknem háromszorosa volt az országos átlagnak, az ország baracktermelésének 14,6%-át biztosította. A kecskeméti gyümölcspiacon 1900-ben 3100 mázsát belföldre, 31 926 mázsát Ausztriába és 3210 mázsa gyümölcsöt a Monarchián kívülre adtak el a kereskedők. Ez összesen 38 236 mázsa gyümölcsöt jelentett 1900-ban, ami amúgy rossz évnek számított. Egy jobb termésű évben 50-60 000 mázsa volt az eladási mennyiség.39 Kecskemét első kapcsolata a konzerviparral, konzervvel 1872-re datálható, amikor az országos ipari kiállítást itt rendezték a református Ókollégium (Kecskeméti Református Főiskola) épületében. Az Országos Iparmű-tárlatot Katona Zsigmond (1824-1902) gyógyszerész, gyümölcs- és szőlőnemesítő szervezte meg,40 aki akkoriban a Kecskeméti Iparegyesület elnöke volt. Az augusztus 31-től szeptember 8-ig tartó kiállításon 575 kiállító vett részt, 9 főszakosztályra bontva. Ebből a 8. Gazdasági és házipar szakosztályban voltak a háziasszonyok által készített befőttek, valamint egyéb konzervált gyümölcsök és zöldségek.41 A 19. század végén Kecskeméten megjelentek a korszakra jellemző tanfolyamok, amik háziipari foglalkozásokat oktatattak. Özvegy Etsy Vilmosné gyümölcskonzerválással, befőzéssel és annak oktatásával 38 1872. évi VIII. te. az ipartörvényről, 1884. évi XVII. te. az ipartörvényről, 1881. évi XLIV. te. a hazai iparnak adandó állami kedvezményről szóló törvény, lásd részletesen: MÁRKUS Dezső, 1896-1897. 39 Kereskedelmünk és iparunk az 1900. évben. 1901. 34-36. o. 40 A szervezőbizottság tagjai voltak: Szabóky Adolf (1821-1880) piarista tanár, író; Mudrony Soma (1841-1897) közgazdasági író, politikus; lovag Posner Károly Lajos (1822-1887) nyomdász; Ráth Károly (1838-1902) iparszervező, politikus; Thék Endre (András) (1842-1919) bútorasztalos, iparos. Budapesti Közlöny, 1872. július 13. (158. szám), 1262. o. 41 Vasárnapi Újság, 1872. augusztus 25. (34. szám), 416. o. 15
