Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Hlbocsányi Norbert: A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR ÉS A GAZDASÁGI ELIT KAPCSOLATA AZ 1911-1947 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
vágóállat, répacukor), a felvevőpiac (hadsereg), fejlődésnek elindult a szállítás feltétele (vasút), megjelent a pénzügyi tőke, ami elsősorban az osztrák tőkével, illetve a kibontakozó magyar tőkével magyarázható. A kereskedelmi cégek - így például a konzervgyárak - megindulásának fontos tényezője volt a jogi háttér változása is, ami megteremtette a lehetőséget, hogy a zsidók iparűzésbe és kereskedésbe (Kohnerék, Weissék, Kornfeldék, Mauthnerék) kezdjenek, illetve hozzájárult a modern gazdaság létrejöttéhez. Az 1840. évi XV. te. létrehozta a váltótörvényszéket32, a XVI. te. a kereskedőkről kimondta, hogy rendes kereskedő (Händler, Handelsmann, Kaufmann) az lehet, aki kereskedési címét (Handlungsfirma) bejegyezteti, és rendes könyvet (Handelsbuch) vezet a kereskedésről, illetve váltótörvényszékeknél vezetett aláírási címkönyvbe (Firma-Protocoll, Firmenprotocoll) jegyezték be, amik bizonyító erejűek (Beweisführer). Megengedte a címvezetési felhatalmazást (firma per procura) a cégvezetőnek, aki a tulajdonos nevében vezette a kereskedelmi ügyeket.33 A XVII. te. szabályozta a gyárak létrejöttét, az ehhez szorosan kapcsolódó XVIII. te. pedig a közkereseti és részvény- társasági (részvénytársulat, Aktiengesellschaft) társas cégformákat határozta meg először törvényileg. Az 1864. évi januári udvari rendelet34 írta elő a cégjegyzékvezetést, egyéni kereskedőket az egyéni cégjegyzékbe, a társas cégeket35 társas cégjegyzékbe kellett bejegyeztetni.36Az 1875. évi (XXXVII. te.) kereskedelmi törvény értelmében minden társas céget és a kisipar körét meghaladó üzletkörű egyéni céget a vállalat telephelye szerint illetékes törvényszéknél felállított cégjegyzékbe be kellett jegyeztetni. A cégbírósággal kapcsolatos törvényeken kívül az 1851-ben kiadott helytartótanácsi ideiglenes utasítás is engedte, hogy a zsidók minden korlátozás nélkül gyakorolhassák az ipart és a kereskedelmet. Az 1859. decemberi 237. számú császári nyíltparancs (pátens)37 32 Az ország területén 8 váltótörvényszékeket állítottak fel: Pesten, Pozsonyban, Sopronban, Károlyvárott, Aradon, Debrecenben, Eperjesen, Fiumében. Kecskemét a Pesti El- sőbíróságú Királyi Váltótörvényszék (Pesti Elsőbíróságú Császári és Királyi Váltótörvényszék, Pesti Császári Királyi Kereskedelmi Törvényszék) tartozott. 33 A váltótörvényeket lásd részletesen: MÁRKUS Dezső, 1896-1897. 34 1864. január 21-i 10.736. számú udvari rendelet, VÁLYI Sándor, 1906. 10. o., KUNCZ Ödön, 1922.1. rész 18. o. 35 Társas cégek: betéti társaság, közkereseti társaság, részvénytársulat (részvénytársaság), szövetkezet, majd 1930-tól korlátolt felelősségű társaság. 36 Vályi Sándor, 1906. 10. o. 37 Magyarországot, 1859., 590-627. o. A teljes ipar szabadság nem terjedt ki a katonai határőrvidékre és a velencei közigazgatási területekre. Hatályba lépett 1860. május 1-jén. Hlbocsányi Norbert______________________________________________________________________ 14
