Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Hlbocsányi Norbert: A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR ÉS A GAZDASÁGI ELIT KAPCSOLATA AZ 1911-1947 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
előállító Weiss-féle gyár. 1899-ben alapították az első részvénytársasági formában működő gyárat, a Pozsonyi Konzervgyárat, ami főzelék- hús-, libamáj- és pástétomkonzerveket gyártott, 120-150 munkással. Az 1900-as évektől kezdve sorra alakultak a kisebb és nagyobb gyárak Budapesten, Pozsonyban, Kecskeméten, Rimaszombaton, Déván, Debrecenben, Nyíregyházán és Fiumében. Ekkor kialakult a magyar konzervipar és annak ágazatai, mint gyümölcs-, főzelék-, hús-, hal-, libamáj-, mustár- és kávékonzervipar (kávé, kávépótló). Ezt az időszakot a magyar és osztrák konzervek versenye jellemezte, a piacon kezdetben a külföldi, osztrák (tiroli, bécsi, trieszti) termékek jelenléte volt erős. A vásárlók szívesebben vették, jobban megbíztak a külföldi termékekben. Az 1900-as évek első évtizedében a magyar termékek kezdték átvenni a piacot. A gyümölcs- és főzelékkonzervek behozatala csökkent (import) és kivitele (export) növekedett, ez leginkább a kecskeméti konzervgyárnak volt köszönhető. A behozatal leginkább Ausztriából (Bozen, Bécs) jött, 1902-ben 3200 mázsa mennyiségben. Kivitelünk főleg Ausztriába történt, 2100 mázsa mennyiségben.31 A magyar konzervgyárak külföldi szimbólumokat, színeket nyomtattak a címkékre, ezeket tették a kon- zervekre, így próbálták a vásárlók bizalmát megnyerni. E gyárak legfontosabb termékei: a gyümölcsíz, gyümölcslé (sürített, sürítetlen), a szörp, a savanyú káposzta és uborka, a készételek (gulyásleves, pörkölt), illetve ritkábban gomba- és halkészítmények voltak. A kisebb üzemek gépi berendezéssel alig rendelkeztek, háziipari jellegű termelést folytattak, a nagyobbak, megfelelő gépi felszereltséggel ipari méretű mennyiséget gyártottak a hadseregnek, külföld és Budapest vásárlóközösségének. ________A Kecskeméti Konzervgyár és a gazdasági elit kapcsolata az 1911-1947 közötti időszakban Jo gi háttér A hazai iparon belül a konzervipar igen későn és lassan alakult ki Nyugat- és Dél-Európához képest, ahol az ipar előfeltételeiben: az éghajlati-, talajviszonyokban és növénykínálatban nem nagyon bővelkedtek. A 19. század közepétől azonban adott volt a nyersanyag (gyümölcs, zöldség, 31 Kereskedelmünk és iparunk az 1902. évben. Budapest, 1903. 199-201. o. 13
