Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)

Itt volt a két Ónody, kik közül Antal a cigányzenész világban „Siket Tóni” néven volt ismeretes, - ti. kissé nagyothallott, máskülönben képzett hegedűs, a vásárhelyi „Bélacigány”69 bandájának lett ké­sőbb és sokáig karmestere. Erről a szintén jeles cigányprímásról szól az a Pósa-Dankó-nóta70: „Vásárhelyi sétatéren Bélacigány mu­zsikál.” Azután itt volt „Tánges”. (Némelyek Dánges-nek mondták, igaz neve: Feri Jóska.) Ez oly sajátszerű eredetiséggel húzta a régi ma­gyar hallgató-nótákat, hogy Fehér Poldi71 és Erdélyi Náci72 híres prímás karmesterek gyakran átjöttek Szegedről Félegyházára, hogy Tánges nótáit meghallgassák. Ezzel a Tángessel történt ez az anekdota számba menő eset: Egy alkalommal Reményi ismét hangversenyezett nálunk s az ak­kori nótakedvelő urak, kik Tángest nagyon szerették, elvitték őt magukkal a hangversenyre, hogy meghallgathassa a művészt. Mi­kor a hangversenynek vége volt, s bementek a régi Duttyán ven­déglőbe73, Fazekas Alajos ügyvéd, orsz.[ággyűlési] képviselő74 azt kérdi tőle: „No, Tánges, mit szólsz hozzá?” Mire Tánges az ő dialektusával egész lakonice75 így felel: 69 Czutor Béla (1863-1909) „Béla cigány” néven ismert híres hódmezővásárhelyi ci­gányprímás. 12 tagú bandájával eleinte Vásárhelyen lépett fel, majd nyaranta eljutott a Monarchia nevezetes fürdőhelyeire is. Szegeden barátságot kötött Dankó Pistával, a Dankó-nóták legavatottabb előadójává vált. Internet: http://www.hodmezovasarhely.hu/ oldal-lOOeve hunyt_el_czutor_bela_vagyis_bela_cigany-2307 (2012. január 24.) 70 Pósa Lajos (1851-1914) gyermekíró, dalszerző. Mintegy 800 dalt írt, ennek egy részét Dankó Pista zenésítette meg. Dankó Pista (1858-1903) Szeged környéki születésű, ci­gány származású magyar nótaszerző. 71 Fehér Poldi hódmezővásárhelyi születésű, zsidó-cigány származású hegedűs, a szegedi Kukac-banda korrepetitora, bandájával 1878-ban Párizsban díjat nyert. Internet: http:// mek.niif.hu/04000/04093/html/szocikk/13104.html (2012. január 5.) 72 ifj. Erdélyi Ignác, művésznevén Erdélyi Náci (1845-1893) cigányzenész, prímás, nóta­szerző. Szegeden született, tanult zenész volt, zenekara élén és komolyzenei hangverse­nyeken is remekelt szólistaként. Gárdonyi Géza és Mikszáth Kálmán barátja. Bandájá­val négy évig Amerikában koncertezett. 73 A Duttyán, más néven Nagy Vendégfogadó a település központjában, a városháza mel­lett, a várost észak-déli irányban átszelő országúiba benyúlóan helyezkedett el. 1887- ben bontották el, miután közvetlenül mögötte felépült az utóda, a Korona Szálló. MÉ­SZÁROS Márta (szerk.), 2009. 189. o. 74 Lásd az 59. lábjegyzetet! 75 Lakonikusan: tömören, velősen.---------------------------------------------------------- Haubner Károly és az 1928-as kiskunfélegyházi zenei kataszter 1 21

Next

/
Thumbnails
Contents