Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)
Kőfalviné Ónodi Márta __________________________________________________________________ „ Hát, ámít ű tud, azt én nem tudom, ámít pedig én tudok, azt ű nem tudja.” Tangesnek testvéröccse volt Feri Jancsi, jeles kisbőgős, ki szintén az ő bandájának kötelékében volt.76 A jelesebb cigányok közül való volt még aztán Menyus cigány (Almásy Menyhért)77, ki a Boka-kesergőket, a sátoros nótát, tolnai lakodalmast és a többi szép régi magyar hallgató-nótákat pompásan húzta. A következő 7. és 8. oldalon három dal Kiskunfélegyháza múltjából. A múlt század közepéről való. Szabó Pál Sándorné jómódú gazda- asszonytól hallottam. A pusztákon legeltető pásztornép éjjel, esti szürkület- vagy ködös időben ezzel adott jelt egymásnak. Gegőző nótának azért nevezik, mert a jelt adni szándékozó jobb kezének hüvelykujját kívülről a gégefőre nyomta, tenyerét pedig a szájnyílás elé, mintegy szócsőnek alkalmazta, s ezáltal valami éles, á[t]ható, kellemetlen torokhang jött létre, mely azonban a pusztai csendben igen messzire elhallatszott. 76 Hogy a Tanges nevű cigány valódi keresztneve mi volt, nem biztos, mivel egy korabeli újságcikkből az derül ki, hogy Tanges, „az a mézeskalács szívű jó fiú, az a fülemüle lelkű barna prímás cigány’ a helyi Felsőtemetőben nyugszik a Feri János feliratú fejfa alatt. „A régi jó idők”. Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó 1904. december. 25. ll.o.; Szintén ezt támasztja alá egy másik forrás is: „Tanges, igazi néven: Feri János az akkori nótakedvelő urak [...] védőszárnyai alatt nőtt naggyá. [...] A »Tanges« név pedig onnét ered, hogy a régi Duttyán-vendéglőben egy esti borozás közben Fazekas Alajos odaszólt Feri Jancsinak: »Gyere, te Ganges partjáról ideszakadt Fáraó ivadék, húzz egy nótát!« »Hogy tetszett mondani: TANGES?« - kérdi Jancsi prímás. Erre aztán általános derültség között Fazekas Alajos elkeresztelte őt erre a névre, mely örökre rajta is veszett...’’. BKML XIV. 90. VVTA/20. Tóth Miklós: Haubner Károly nótaköltő szerepe Kiskunfélegyháza közművelődésében (kézirat, 1979) 47. o. 77 Almási Menyhért (1843-1900) Félegyháza leghíresebb cigányprímása volt. Zenekarával a Korona Szállóban muzsikált. Jó kapcsolata volt Dankó Pistával. FEKETE János, 2004. 84. o. 122 Három nóta Haubner Károly népdalgyűjteményéből 1. Gegőző nóta (vagy gegős nóta)
