Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)

_______________________________ Haubner Károly és az 1928-as kiskunfélegyházi zenei kataszter

se dr. Szivák Imre30 akkori félegyházi orsz.jaggyülési] képviselőnek érdeme.”31

E dátummal van szoros összefüggésben a zenei oktatás föllendülése, mert az áthelyezett tanítóképző intézet zenetanárai magánházaknál is vállaltak zeneoktatási órákat.32

7. Mikor tartottak a városban első ízben hangversenyt és a régi hangversenyélet nevezetesebb mozzanatai?

1861-ben Reményi Ede33 a helyb.[eli] Petőfi-tábla34 beszerzési költségeire hangversenyezett.

30 Szivák Imre (1849-1912) politikus, ügyvéd, jogi író. Kiskunfélegyházán született, 1872-től Jászkun kerületi aljegyző, 1875-től haláláig országgyűlési képviselő és ügyvéd volt Budapesten. 1902 és 1912 között a budapesti ügyvédi kamara elnöke. BÁNKINÉ Molnár Erzsébet, 1998. 379. o.

31 Szögletes zárójelben jeleztük azokat a kiegészítéseket, amelyeket Haubner nem pontosan idézett Szerelemhegyi munkájából.

32 A kéziratban Haubner a lap alján egy apró betűs, zárójeles jegyzetet készített. Mi itt adjuk közre, mert - bár Haubner nem jelölte külön - ide tartozik. (Jegyzet. Legutóbbi értesülésem szerint Csongrádot már 1876-ban is - tehát a szegedi árvízveszedelem előtt - is fenyegette a Tisza árja, valószínűleg e két dátumot a szájhagyományok összekeverték. A tanítóképzőt 1876. október 8-án nyitották meg nagy ünnepségek között, ugyanez alkalommal volt újtemplomunknak alapkő letétele.) A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 14.225/1876. sz. határozatával az 1871 óta Csongrádon működő Magyar Állami Tanítóképző Intézetet Kiskunfélegyházára helyezte. URBÁN Miklósné, 2005. 42-43. o. A tanítóképző ünnepélyes megnyitásával egy napon, 1876. október 8-án az Ujtemp- lom (Szent István-templom) zárókő-letételének ünnepi aktusára került sor. A szertartást Peitler Antal József váci megyéspüspök celebrálta. Nem lehetett alapkőletételről szó, hiszen a templom építési munkái már 1873 őszén elkezdődtek. KŐFALVINE Ónodi Márta, 2010. 35-37. o.

33 Reményi Ede (1828-1898) Hoffmann Ede néven született, zeneszerző, hegedűművész. Bécsi zenei tanulmányai után 20 éves korában részt vett a szabadságharcban, később ezért emigrációba kényszerült. 1860-ban amnesztiával térhetett haza. Ettől kezdve másfél évtizedig a magyar zenei élet központi szereplője lett. Különböző városokban adott hangversenyt, elindított több nagy jelentőségű alapítványt. Komoly áldozatot hozott a közművelődés területén is, pl.: részt vett a budapesti Zeneakadémia megalapításában. 1878-ban az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le véglegesen, ott is halt meg.

34 Országjáró hang verseny körútja során Reményi Ede eljutott Félegyházára is, ahol 1860. november 18-án lépett fel. A hangverseny bevételét (megtoldva egy jelentős összeggel a saját pénzéből) egy, a városban felállítandó Petőfi-emléktábla javára ajánlotta fel, hogy „azon ház, melyben nemzetünk nagy, halhatatlan költője, Petőfi Sándor, mint csecsemő élt, s az édes magyar szót először ejté ki, emléktáblával örökítessék meg.” A tábla felavatására 1867. október 13-án került sor, az ünnepségen jelen volt Reményi Ede is. Javaslatára 1867. december 10-én teret neveztek el Félegyházán Petőfiről. Reményi Edét 1860-ban a város díszpolgárává választották, az utókor a helyi Petőfi-kultusz elindítóját tiszteli benne. KAPUS Béláné, 2007. 15-17. o.

115