Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)

Káldy Gyula35 a M. Kir. Opera volt nagyérdemű igazgatója a múlt század 90-es éveiben kétszer adott itt 2-2 napos hangversenyt. Első ízben az általa összegyűjtött kuruc nótákat mutatta be, másodszor - kivonatokat magyar operákból.36

Az előbb említett hangverseny alkalmával hallott közönségünk először tárogatót37, mert Káldy akkor egy tárogatóst is hozott magával. Ez a tárogatós egy kis cseh emberke volt, ki az opera zenekarában az oboát kezelte, a neve: Mayer. Magyarul nem tudott, a tárogatót így mondta: tarogato. de a Rákóczi kesergőjét és a többi kuruc nótát oly érzéssel játszotta, hogy Káldy Gyula így nyilatkozott róla: „Nincs az Istennek olyan cigányklarinétosa, amelyik különben ját- szaná a magyar nótákat.”

Káldyval a kuruc nóták bemutatása alkalmával itt voltak: - az akkor még virágjában levő - Veres Sándor operaénekes38 és Csiszér

35 Káldy Gyula (1838-1901) karmester, főrendező, színházi igazgató, zeneszerző, zenei író. A 19. század végén az Operaház főrendezője, majd igazgatója. 1889-ben a Magyar Zeneiskola alapítója. Internet: http://mek.niif.hu/02100/02139/html/szl3/25.html (2012. február 10.)

36 A helyi újságban csak a második előadásról található tudósítás. E szerint 1893. november 18-19-én (szombat-vasárnap) zajlott le a városban a kétnapos hangverseny. A műsoros est rendezője ifj. Ulrich István városi főjegyző volt. A neves előadóművészek (Káldy Gyula, W. Bély Hermin, Kuliffay Izabella, Walch Vilmos) az 1822-től keletkezett magyar operákból adtak elő részleteket. A hangverseny műsora szombaton (november 18- án) a következő volt: Ruzitska József: Béla futása (1822), Erkel Ferenc: Bátori Mária (1840), Erkel Ferenc: Hunyadi László (1844), Császár György: Kunok (1848), Doppler Ferenc: Ilka (1841), Erkel Ferenc: Erzsébet (1857). A vasárnapi előadás programja a következő volt: Erkel Ferenc: Bánk bán (1861), Mosonyi Mihály: Szép Ilonka (1861), Erkel Ferenc: Sarolta (1862), Erkel Ferenc: Dózsa György (1867), Erkel Ferenc: Brankovics György (1874), Erkel Ferenc: Névtelen hősök (1880), Erkel Ferenc: István király (1885). Az újság megjegyzése szerint: „[...] a mi városunk közönsége [...] a magasabb műzene befogadására még képtelen. így történt azután, hogy drámai zenénk eme legkiválóbb gyöngyei [...] Félegyházán csekély számú publikum előtt hangzottak el. Alig volt egyikegyik estén 60-70 főből álló hallgató közönség.” „Történeti hangverseny”. Félegyházi Hírlap, 1893. november 5. 2. o.; „Káldy Gyula”. Uo., 1893. november 12. 3. o.; „Történeti hangverseny”. Uo., 1893. november 19. 3. o.; „Történeti hangverseny”. Uo., 1893. november 26. 3. o.

37 A tárogató nádnyelves fúvós hangszer. A történeti tárogató (töröksíp) kettős nádnyel- ves hangszer, a modernebb egynyelvű nádsíppal működő hangszer feltalálója után a „Schunda-tárogató” nevet kapta. A tárogató tanulásához az első tankönyvet Káldy Gyula írta. Az 1896-os millennium hazafias lelkesedése is hozzájárult a tárogató népszerűségéhez.

38 Veress Sándor (1859-1913) operaénekes (basszbariton). 1876-ban Miskolcon lépett színi pályára, 1878-tól a budapesti Népszínháznál, majd vidéken, 1883-tól Kolozsvárott játszott. 1890 és 1895 között az Operaház tagja. Internet: http://mek.niif.hu/02100/02139/

Köfalviné Ónodi Márta__________________________________________________________________________________

116