Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)
2. Vannak-e a városi múzeumban, vagy másutt a város zenei múltjára vonatkozó, vagy általános zenei vonatkozású emlékek és mik azok? Vannak, mégpedig három ezüstserleg, melyeket a helybeli két dalárda különböző dalosversenyekről hozott haza. 3. A városi vagy egyéb helyb.[eli] levéltárban lévő zenei vonatkozású adatokat gyűjtötték-e már, publikáltak-e belőle; ki és mikor? Nem; ez alkalommal néztek utána, de sajnos kevés eredménnyel. 4. A városi vagy egyéb helyb.[éli] nyilvános könyvtárban vannak-e zenei vonatkozású vagy zenei tárgyú régi könyvek és hangjegyek21? Nincsenek. 5. A város egyházi zenéjének múltjára vonatkozó adatok? Az 1838. évről az ó-parochia22 „História Domus”-ában23 a következő szó szerinti följegyzés található, melyet az akkori prépost-plébános, Müller Mihály24 saját kezűleg vezetett abba be: „Decurrente hoc anno in mutua cointelligentia Senatus oppidani inducta est Schola musicalis sub manuductione Cantoris hujatis ea mente: ut notibilioribus festivitatibus Sacrum solemne ad exemplum Cathedralium chorali concentu terminetur. Ad huné finem consequendum diversi generis instrumenta usibus Ecclesiae deservitura 400 flrni valut procurata sunt.”25 21 Hangjegy alatt itt kotta, azaz a zenei hangok, ritmusok és a dallamhoz tartozó egyéb kiegészítő információk lejegyzésére használatos jelrendszer értendő. 22 A félegyházi köznyelv Otemplomnak nevezi az 1761-ben felszentelt római katolikus Sarlós Boldogasszony Templomot, annak plébániahivatalát pedig óplébániának, vagy óparókiának. 23 Az Otemplom História Domusát (házkönyvét) 1838-ban nyitotta meg Müller Mihály plébános. Az elődei által hátrahagyott írásokból és feljegyzésekből próbálta rekonstruálni az egyházközösség életét a város újratelepítésétől kezdve. MÉSZÁROS Márta, 2011. 63. o. 24 Müller Mihály (1796-1882) 1832-ben vette át a félegyházi plébánia vezetését. 1838-ban csukásmonostori címzetes prépost, 1845-ben pedig szentszéki tanácsos lett. Félegyházán 1852-ig volt plébános, majd váci kanonokká nevezték ki. MÉSZÁROS Márta, 2011. 62-63. o. 25 A latin szöveg fordítása: „Ezen év során a városi szenátus közös egyetértésével a zeneiskola a helyi kántor irányítása alá tétetett, azzal a szándékkal, hogy a nevezetesebb alkalmakkor, mint például az egyházi ünnepeken, templomi kóruskoncert tartassék. En______________________________________ Haubner Károly és az 1928-as kiskunfélegyházi zenei kataszter 1 13
