Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)

Köfalviné Ónodi Márta---------------------------------------------------------------------------------------------------Sajnos, itt a parochia évkönyvében a további följegyzés fonala megszakad és a városi levéltárban a legszorgosabb kutatás mellett sem lehetett további nyomokat találni. Azonban mégis csak kellett valaminek történni ez ügyben, mert mikor e sorok írója 1884-ben Félegyházára került26, az ótemplomi orgona szekrényében két üstdob volt elhelyezve, melyek beszerzéséről az akkoriak semminemű felvilágosítást nem tudtak adni. Tehát igen valószínű, hogy az 1838. évi intézkedés maradványai e dobok. Az 1894. év húsvét napján tartott zenés misén jó hasznát vették ezeknek. Ez alkalommal a zene- és énekkart Ulrich Antal27 vezette. A zenés misén az orgona mellett működő zenekar vonós- és fúvóhangszerekkel volt felszerelve. Úgy a zenekar, mint az énekkar műkedvelőkből - ad hoc - lett toborozva. A zenekar egy pár jobb cigányzenésszel kiegészítve.

6. Mióta van zeneoktatás a városban és ennek kiemelkedőbb mozzanatai és személyei?

Szájhagyományok nyomán tudni vélik, hogy az 1879-iki szegedi nagy árvíz alkalmával, mikor a Tisza Csongrád városát is erősen fenyegette, az ott lévő állami tanítóképző intézetet városunkba helyezték át, de ezzel szemben van egy másik dátum, és ez az igazi, ti. Szerelemhegyi Tivadar28 „Kis-Kun-Félegyháza monographiája”29 c. munkájának 261. lapján ez olvasható:

„A népiskolai oktatásra igen jó hatást gyakorol az 1876-ban Csong- rádról áthelyezett [állami] tanítóképző intézet, melynek megnyerének nyomán, az egyházi szolgálatban álló különböző hangszerekről 400forint értékben történt gondoskodás.”

26 Haubner Károly 1884 áprilisában került Félegyházára. BKML XIV. 90. VVTA/20.

27 Ulrich Antal 1899 és 1930 között a kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony templom kántora volt. Elődje, édesapja id. Ulrich István (1826-1898) volt, mellette helyettes (se- gédjkántorként Ulrich Antal is működött. TÖRÖK Brigitta, 2011. 101. o., 123. o.

28 Szerelemhegyi Tivadar (1857-1942) tanár, író, történész. A Szerelemhegyi-család 1867- ben került Félegyházára. Szerelemhegyi Tivadar 1880-ban szerzett magyar-görög-latin tanári diplomát. 1879-1883 között a helyi algimnázium tanára volt. 1884-ben Budapestre költözött, ott kapott főgimnáziumi tanári állást. A tanítás mellett pedagógiai szakcikkeket,tankönyveket, regényeket is írt. BÁNKINÉ Molnár Erzsébet, 1998. 378. o.

29 SZERELEMF1EGYI Tivadar: Kis-Kun-Félegyháza város monographiája. Nagy-Kőrös, 1882. A 314 számozott oldalt tartalmazó kiadvány első részében a szerző tárgyalja a kunok történetet 950-től 1239-ig, a második rész alcíme: „A kunok Magyarországban és Kiskun-Félegyháza város monographiája 1239-től napjainkig”.

114