Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)

Fekete János hagyatékában, a Haubner Károlyról szóló dossziéban találunk Hornyik és Haubner barátságára vonatkozó adatokat is. Itt őrződött meg Hornyik Károly17 fiának, Hornyik János tanítónak18 egy 1947-ből származó irata, amely valószínűleg az 1947. október 5-én a Korona dísztermében megtartott Haubner-esten tartott beszédének írott verziója. Ebben olvasható, hogy Hornyik Károly, aki a helyi tanítóképzőben szerzett kántortanítói oklevelet, később pedig Csongrádon lett főkántor, még félegyházi tanulóévei alatt kötött barátságot Haubner Károllyal és Ulrich Antallal, az Ótemplom későbbi kántorával, s ők hárman („a triumvirátus”) gyakran énekeltek együtt, sokszor az általuk készített dalokat. Arra sajnos nincs adat, hogy a Haubner által készített zenei kataszter mi módon jutott Hornyik János tulajdonába.

Fekete János is felismerte a birtokába jutott irat jelentőségét, de az előzmények ismerete híján téves következtetést vont le belőle. A Haubner Károly születésének 140. évfordulóján tartott beszéde szerint: „[...] az öregedő mester 1928-ban 395 kérdőpontos, tudományos igényű felmérést is készített Kiskunfélegyháza zenei múltjáról egy későbbi városmonográfia zenei részmunkájának szándékával. Nagy szellemi veszteség, hogy az ígéretes szakmunka nem tudott egy még nagyobb értékest jelentő tudományos összegzésként közkinccsé válni.”19 Ezzel a forrásközléssel szeretnénk pontosítani a zenei kataszter helyét a haubneri életműben és Fekete János egykor elhangzott kívánságát is teljesítjük így: közkinccsé válhat Haubner Károly gyűjtőmunkájának eredménye.

Az eredeti dokumentum 17 darab, füzetszerűen összehajtott, de össze nem tűzött lapból áll, 68 számozott oldalt tartalmaz, a szerző a lapok minden oldalára írt. A papírlapok mérete a korabeli szabványt követi, színük megsárgult, a lapok széle szakadozott, az irat több helyen foltos,

17 Hornyik Károly (1858—?) Kecskeméten született, a félegyházi tanítóképzőben kántortanítói oklevelet szerzett, majd Csongrádon lett kántor. Feleségével, Sohlya Jolánnal 1885-ban kötött házasságot. ESZIK Anikó 2000. 7-9. o.; HORNYIK Zsuzsanna Margaréta, 2003. 7-8. o., 20-24. o.

18 Hornyik János (1898-1980) Hornyik Károly fia, aki segédkántorként dolgozott az Otemplomban, közben megszerezte a félegyházi tanítóképzőben a kántortanítói oklevelet is. Szentkúton (Petőfiszállás) működött tanítóként 1927 és 1937 között. 1937-től a város belterületén lévő iskolában dolgozott. Felesége Szente Erzsébet (1896-1965) tanítónő volt. Uo.

19 BKML XIV. 90. VVTA/20. Fekete János ünnepi beszéde a Haubner Károly születésének 140. évfordulója alkalmából 2003. február 3-án tartott megemlékezésen, (kézirat) 14. o.---------------------------------------------------------- Haubner Károly és az 1928-as kiskunfélegyházi zenei kataszter

111