Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)

A Kecskeméti Lapok március 13-i száma adott hírt arról, hogy ifj. Kossuth Lajos megírta, hogy nem fogadhatja el a képviselőjelöltséget, „mert atyjával egy politikai véleményen varí'j6 Még ugyanezen a napon megjelent egy röplap „Őszinte szavak tisztelt polgártársaimhoz” címmel, az 1848-as Párt kecskeméti bizottsági elnöke id. Szappanos János neve alatt. (Szappanos Istvánnak egyik rokona volt.) Ebben elsőként a Kiss Miklós-féle balközép párti bizottság több tagjának szavahihetőségét kérdőjelezte meg („azoknak szava, mint a régi két garas - eddigi magaviseletükből ítélve - nem jár”). Azokról írt, akik átpártoltak a szélsőbalhoz, majd visszatértek, azokról, akik „ivóról-ivóra” járva, a 48-as Párt részére aláírást gyűjtöttek, majd átpártoltak a balközéphez. Szappanos János nem tartotta kizártnak, hogy a balközép bizottsági tagok intézték a táviratot ifj. Kossuth Lajoshoz, hogy ne fogadja el a 48- asok jelöltségét. Ezt más pártnak a belügyeibe való arcátlan beavatkozásnak nyilvánította. A helyi 48-as párt bizottsági elnöke felrótta Kiss Miklós pártolóinak, hogy a demokrata körök felállítása után - „mely az 1848-as párt szellemében alakíttatott” - eltávolodtak a 48-as eszméktől és elősegítették a balpárt kettészakadását. Az igazi 1848-as eszméktől vontak el, „halásztak el” szavazatokat Kiss Miklósék, mikor utólag a jelöltjük neve mellé „odacsúsztatták” 1848-at is. Nem is igazi híve Kiss Miklós 1848-nak, állította Szappanos, „csak a képviselőségre lekötelező 1848-as párti”, mert - vélte Szappanos — „azáltal semmit se nyer a haza, ha egy-két baloldali miniszter tárczát kap, egy csomó baloldali képviselő két-három féle konczos hivatalt nyer, mert ismét ott leszünk, hol most vagyunk”. Szappanos visszautasította a balközép bizottsági elnökének 48-as pártot lekicsinylő szavait „majd mégis az eredmény fogja az ajtót betenni, mert annak a munkás józan polgárnak ép olyan egy szavazata van, mint bármely híres kutyabőrös vagy okleveles /.[tisztelt] választónak”. Végül híveinek a választás napján a tizedzászlók alatti gyülekezést, onnan fél 8-kor a Sétatérre való összesereglést írta elő, innen mennek majd polgári joguk érvényesítésére, 8 órára az új városházához.47

Szappanos István 48-as párti jelöltnek nem volt elég, hogy a párt bizottmányi elnöke kiállt mellette, „Önigazolás” címmel magyarázatot tett közzé nyomtatásban. Ebben saját helyzetét és a balközép húzásai akarta tisztázni mindenki előtt a történtek sorrendjében. A balközép - tehát — március 14-én népgyűlést tartott, ahol Kiss Miklós beszéde után Kálniczky János néptanító azt állította, hogy a Kecskeméti Lapok 10. számában megjelent cikket - az ifj. Kossuth Lajosnak küldött táviratokra vonatkozót - Szappanos István írta, és Szappanost ezért becsületsértő kifejezésekkel illette. Szappanos igazságérzetében megbántva a Kecskeméti Lapok szerkesztőjéhez fordult, aki neki igazolást adott: „Bizonyítvány. Alulírott ezennel bizonyítom, miszerént a Kecskeméti Lapok-ban, a 10. számában, az újdonságok között. Kálniczky tanítóra vonatkozó közleményt, mely így szól, hogy: ifj. Kossuth Lajos Kálniczky néptanító és balközépi által arra figyelmeztetik, hogy ha nem óhajt képviselőjelöltségével megbukni, ne lépjen föl; e czikket a Kecskeméti Lapok-ba senki be nem küldötte, annyival inkább Szappanos István tanácsnok Úr nem, sem föl nem szólított, hogy azt közölPetemé Fehér Mária____________________________________________________________________

„Újdonságok és vegyes”. Kecskeméti Lapok, 1869. március 13. 4. o.

BKMÖL IV. 1608. 1869. 463. o. „Őszinte szavak tisztelt polgártársaimhoz. Költ Kecskeméten, március 13. 1869. Az 1848-as párt bizottsági elnöke, idősb Szappanos János mk.”

30