Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)
jem; e hírt mindössze is onnét vesszük, hogy Szappanos István urat többünk előtt Gyenes Imre úr megkérdezte, váljon úgy táviratozott-e Kálniczki? Szappanos István úr pedig röviden ezt válaszolta: való hogy táviratozott, s e miatt már admoneáltam [figyelmeztettem] is. Kecskemét, 1869. Márt. 14-kén Madarassy László mk. A Kecskeméti Lapok felelős szerkesztője Szappanos onnan tudott Kálniczky táviratáról, hogy miután február 27-én ő maga sürgönyzött ifj. Kossuth Lajosnak, aznap délután felindulva jöttek többen hozzá, mit tud arról, hogy Kálniczky írt ifj. Kossuth Lajosnak. Erre ő azt válaszolta nem tud róla, de javasolta, menjenek a távírdához. Itt azt megtudták, hogy a tanító sürgönyzött, de azt, hogy mit - nem. Szappanos ígérte társainak, hogy megkeresi Kálniczkyt és megkérdezi a távirat tartalmát. Este találta őt meg U. S. [?] házánál több ismeretlen jelenlétében, kérte, jöjjön ki az utcára, beszéljék meg a dolgot, mert Szappanos távirata ismert, az övé pedig nem. Erre Kálniczky azt válaszolta, hogy „nem tartozik vele számolni, volt annyi pénze, hogy azt tehette, hát tette, kinek mi gondja rá?”. Szappanos azt válaszolta: „Igenis van rá gondom, uram, mert én békét akarok a nép közt, és én, mint pártvezető a főkapitányi hivatal előtt, mint ilyen magamat bejelentvén, felelősséget vállaltam minden keletkezhető zavarokért.” Figyelmeztette Kálniczkyt, ne adjon okot zavargásra. Ezek után szidalmazta Kálniczky Szappanost a március 14-i népgyűlésen. Március 14-én az ügyet Szappanos bejelentette a főkapitányi hivatalnak, itt azonban az ügyet nem tartották csendháborítónak. Ekkor felkérte a főkapitányt, közölje Kiss Miklóssal, hogy ugyanazon a helyen a nép előtt ő is előadhassa az ügyre vonatkozó tényeket. Ezt a „békés kiegyenlítésre szolgáló utat” (Szappanos szavai) a kapitány megtagadta. Ekkor Szappanos nyílt térre összehívandó népgyűlés tartására kért engedélyt a polgármesteri hivataltól. Erre azt a választ kapta: „A kérvényben felhozott sérelem személyes sérelem lévén, népgyűlésen el nem intézhető, ennél fogva nehogy a jelenlegi párt mozgalmak által különben is ingerült népkedélyek még inkább felingereltetvén, összekoccanás idéztessék elő, a népgyűlés összehívását meg nem engedhetem: miről kérelmező Szappanos István úr felzetileg értesítendő. — Kecskemét 1869. Mártius 14. Nagy Lajos polgármester”.48 Szappanos István ezt az ügyet akarta nyilvánosságra hozni „Önigazolás” című sokszorosított írásában. Fenntartotta magának a jogot a törvényes elégtételre, mert - mint írta -, „bár vesszen a világ, de éljen az igazságZ”48 49 Kecskeméten az alsó választókerületben sokkal visszafogottabb volt a választási küzdelem, elmaradt a plakátok útján terjesztett adok-kapok szócsata. Horváth Dömének február 2-án megjelent választási programja után majd’ egy hónappal, március 1-jén látott napvilágot Bagi László (1872—1876-ig Kecskemét polgármestere) 48-as párti nézeteit összefoglaló hirdetmény „Tisztelt Polgártársak!” címmel. „Nekem, tisztelt polgártársaim! Teljes meggyőződésem - írta hogy Magyarország az I867-ki kö48 BKMÖLIV. 1609/b. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 1317/1869. Nagy Lajos 1868. február 23-án, a kecskeméti Demokrata Kör alakulásakor a kör választmányának tagja volt. Ez a politikai csoportosulás alkotta a választási küzdelmekben a szélsőbalt. Nagy Lajos viszont 1869-ben Kiss Miklósra szavazott. 49 BKMÖL IV. 1608. 1869.465. o. „Önigazolás”. Kelt Kecskeméten, Mártius 15-én, 1869. Szappanos István 1848-as párti követője volt. _____________________A kiegyezés utáni első országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten (1869) 3 1
