Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Apró Erzsébet: BÁCS-BODROG VÁRMEGYE SZÉKHELYEI ÉS SZÉKHÁZAI
hatszorosára emelkedett. A trianoni határon kívüli vármegye 53-at kitevő létszámával szemben 1942-ben a vármegye a központot és a járási főszolgabírói hivatalokat is beleértve 236-os létszámmal bírt. Ezen kívül a vármegyével szoros együttműködésben álló állami hivatalok létszáma is emelkedett. „A tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat hivatali bútorral kellett ellátni és azon kívül szükségessé vált nagyobb meny- nyiségű írógép beszerzése is. [...] Az új altiszteknek és a szolgáknak ruházatot kellett adni, az átköltözött tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére pedig átköltözködési illetményeket kellett kifizetni, így a vármegye átköltöztetésével kapcsolatban tetemes kiadások merültek fel. Mindezen szükségleteket a felszabadulás következtében befolyt jövedelmekből fedezték, összesen kb. 450 000 Pengő kellett. ”43 A közgyűlés 1942 januárjában tárgyalta a székház egyes helyiségeinek az igazságügyi hatóságok általi használatának módját és mikéntjét, az 1941-ben és 1882- ben kötött szerződések alapján.44 Ugyanez év őszén, 1942. szeptember 23-án pedig a vármegyeházán lévő óvóhely tatarozásáról döntöttek, aminek szükségességét az ott dolgozók 300 fő feletti létszámával indokolták.45 Az államépítészeti hivatal helyiségeinek bérlet útján történő átadásáról 1942. október 8-án tartott közgyűlésen tárgyaltak.46 Majd már 1944-ig, a zombori épületen nagyobb változásokról ez alkalommal még nincs adatunk. A II. világháborút követően sem volt egyszerű a közigazgatás megszervezése. Az 1945. augusztus 14-i alispáni jelentés szerint az orosz hadsereg bevonulása előtt Bács-Bodrog vármegye összes közhivatalait az akkori magyar kormány a DunántúApró Erzsébet_________________________________________________________________ nagy része lerombolva, pincéjében víz, tetőzete elhanyagolt, korhadt, padlózata a legtöbb helyen teljes korhadásnak indult, falai leverve, a szobák festése teljesen lekopva, olyannyira, hogy az épület a legnagyobb elhagyatottság és pusztulás képét mutatta. A hivatalokban bútorzat nem volt, irodai felszerelés, papír, nyomtatvány is teljesen hiányzott. A felszabadulás következtében felemelt létszámú hivatalok teljes berendezése illetve felszerelése vált szükségessé.” „Kivonat. Bács-Bodrog vármegye th. Bizottságának 1942. évi január hó 29-én tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből.” BBvm. HL. 1942. február 19. 84-85. o. A fent említett összeget 1942. január 20-án Zomborban dr. vitéz Bajsay Ernő alispán javaslatára megszavazták, illetve azok kifizetését tudomásul vették. L. az 1. sz. mellékletet! „Kivonat. Bács-Bodrog vármegye th. Bizottságának Zomborban 1942. évi szeptember hó 23-án tartott rendes évnegyedes közgyűlésének jegyzőkönyvéből.” BBvm. HL. 1942. október 1. 354- 355. o. „52.530/1942. alisp. szám, 161/jkv. 1942. Tárgy: Alispáni előterjesztés a vármegyeházán az óvóhely tatarozása tárgyában. Alispánunk jelenti, hogy a vármegyeháza központi épületében a pincehelyiségek, melyek annak idején a jugoszláv impérium által részben óvóhelynek képeztettek ki, a tavaszi nagy víz alkalmával teljesen viz alá kerültek kb. 130 cm. magasságban. A hosszú ideig ott lévő víz nagyobb megrongálódásokat vitt végbe. A mostani háborús helyzet következtében, de különben m. kir. Honvédelmi Miniszter Úr rendelkezése alapján is szükséges, hogy egy mindenben megfelelő óvóhely létesittes- sék, miután a vármegyeházán kb. 300 tisztviselős egyéb alkalmazott dolgozik. Szükséges, hogy a pince helyiségek vízteleníttessenek, mert amennyiben az ősz bekövetkezik, a viz újra való feltörése várható. [...]. VÉGHATAROZAT: [...] elfogadjuk a vármegyeházán lévő pincehelyiségek víztelenítését, valamint egy korszerű óvóhely megépítését, illetve a már meglévő óvóhelyek átalakítását, tatarozását ezennel elrendeljük, mindezek költségeire 50.000 Pengő összeget megszavazunk s ezen összeg fedezetéről a vm. Háztartási Alap 1943. évi költségvetésében gondoskodunk. [...]. Kmft. Jegyzetté és kiadta: Dr. Bánrévi s. k. Vm. II. főjegyző.” L. a 2. sz. mellékletet! 94
