Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Apró Erzsébet: BÁCS-BODROG VÁRMEGYE SZÉKHELYEI ÉS SZÉKHÁZAI

Ion kijelölt felvevő területekre vonta vissza. E rendelkezések következtében a vármegyei, városi, községi hivatalok 1944 október első felében a Dunántúlra távoztak. A vármegyei, városi és községi tisztviselők az elrendelt kiürítés végrehajtása és a bekövetkezett események következtében teljesen szétszóródtak. A vármegye összes hivatalos értékei, a vármegye levéltára és a hivatalok irattárai túlnyomórészt eredeti székhelyükön Zomborban, kisebb részben pedig a kiürítési helyeken és útközben elvesztek, illetve tönkrementek.

„Ilyen körülmények között a Baján visszamaradt tisztviselőkkel az itt 1944. október 20. napján bekövetkezett megszállás után nyomban megkezdtem a csonka vármegye hivatalainak megszervezését" - írta 1945 augusztusában dr. Barcsai Iván alispán.47 Ő kezdetben dr. Takács Endre Baja thj. város megbízott polgármestere és a csonka Bács-Bodrog vármegye kerületi kormányzója mellett és megbízásából intézte a vármegyét érintő hivatalos ügyeket. 1945. január 5. napján megszervezte a Bajai járás főszolgabírói, illetve főjegyzői hivatalát. Ezzel egy időben a vármegyei árvaszék, a számvevőség, a gazdasági felügyelőség és az államépítészeti hivatal is megkezdte működését. 1945. február 5-én Herboly Zoltán a vármegye előbbi főispánja megerősítette ezt a szervezkedést, ugyanis megadta a megbízást dr. Barcsai Ivánnak az alispáni teendők ellátására. A közhivatalokat ekkor még csak ideiglenesen tudták elhelyezni, mert a Baján lévő vármegyei székház orosz katonai kórház céljait szolgálta.48

A bajai vármegyei székház tulajdonjogának végleges rendezéséről 1945. december 10-én tárgyalt a közgyűlés, ugyanis a vármegye 1941. augusztus 19-én az épületet eladta a városnak, amikor új székhelyére, Zomborba költözött. Mivel 1944 őszén a vármegye székhelye ismét Baja lett, az adásvételi szerződés kormányhatósági jóváhagyása pedig még nem történt meg, az épületet visszakérték.49

A második világháború után a vármegyeháza épületében kapott helyet a rendőrkapitányság is. A vármegye épületének a földszinti, az I. és a II. emeleti alaprajzán a főispáni, az alispáni és más hivatalok elhelyezése szerepel, ceruzás bejegyzéssel pedig a hivatali szobák 1946-ban (vagy azt követően) tervezett vagy megvalósult elhelyezése.50

Amikor 1950 januárjában megszűnt Bács-Bodrog vármegye, épületében először az újonnan alakult Járási Tanács, majd a Megyei Tanács Járási Hivatala kapott helyet. Itt működött továbbá a földhivatal, a Vöröskereszt szervezete, a művelődési ház egy részlege is. 2001-ben, a rendőrség mellett szakközépiskola foglalta el az épület nagyobbik részét.51

________________________________________Bács-Bodrog vármegye székhelyei és székhazai

47 BKMÖL IV. 417/a. Bács-Bodrog Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: IV. 417/a.) 2. k. 9. o. 1945. augusztus 14., 1916/alisp. 19/jkv. 1945. szám. Alispáni jelentés a közügyek állapotáról.

48 BKMÖL IV. 417/a. 2. k. 1945. december 10. 1916/alisp. 19/jkv. 1945. szám. Alispáni jelentés a közügyek állapotáról.

49 BKMÖL IV. 417/a. 2. kötet. 1758/alisp. 66/jkv. 1945. és 71/1945. szám.

50 BKMÖL IV. 402/a. Bács-Bodrog vármegye alispánjának iratai. 196. d. 16. tétel (1-3. lap). A ceruzás feljegyzést Leidecker Jenő készítette.

51 BÁNÁTI Tibor, 2001. 111. o. (A Kiegel-ház, a Tanítóképző és az egykori vármegyeháza. Illusztráció: 59. és 60. kép.)

95