Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Tánczos-Szabó Ágota: VÁLASZTÁSI KÜZDELMEK KALOCSÁN 1945-BEN
az FKgP és az SZDP vezetői között szoros családi kapcsolat állt fenn.22 Az MKP és az SZDP között „személyeskedésig menő vádaskodássá” fajult a helyzet. Mivel az MKP nem akart nyílt szakítást, a kalocsai kommunisták központi segítséget kértek: a pártközpont lépjen kapcsolatba a fővárosi szocdemekkel, hogy utasítsák rendre, együttműködésre a helyi csoportot.23 A Független Kisgazdapárt a januárban zászlót bontott Polgári Demokrata Párttal szoros együttműködésben fejtette ki tevékenységét, pártszervezetei sorra alakultak meg a járás kisebb településein is. A két párt képviselői 1945. március végéig távolmaradtak a kommunisták alapította nemzeti bizottságból, amivel jelentős teret adtak a baloldali pártok tevékenységének. Kalocsán tartott nagygyűléseikről kommunista jelentések készültek, amelyekben a szónokok beszédeit reakciósnak minősítették. A két nagy párt (MKP-FKgP) közötti harc legfőbb színtere a nemzeti bizottság volt, az első igazán jelentős konfrontáció pedig az új főjegyző hivatalba lépése körül kezdődött. A június 4-én felesküdött új járási főjegyzőt, Kákonyi Istvánt, aki a Kisgazda- párt vezetőségi tagja volt, a főispán a nemzeti bizottság ajánlásával szemben nevezte ki, és megbízta, hogy vizsgálódjon a nagy port kavart hajósi ügy kapcsán, különösen a rendőrség működését illetőleg.24 A helyi politikában ez idő tájt a legkényesebb pont a sváb kérdés volt. Még 1945 februárjában napvilágot látott a 302/1945. sz. miniszterelnöki rendelet, amely a területi hatóságokat a németek internálására kötelezte. Az internált németek földjeit a földosztás során igénybe vették. Kalocsán mint járási székhelyen 1945 májusában állították fel a 6000 férőhelyes internálótábort, amelybe június elejére már csaknem 600 fő volksbundistát begyűjtötték, főleg Hajósról.25 Időközben a kiskunhalasi kommunista párt és a földigénylő bizottság telepítési akciót kezdett, amelynek során halasi föld igénylőket költöztettek a hajósi németek házaiba, kb. 500 hajósi személyt pedig a kiskunhalasi táborba akartak elvinni.26 Az akciót a kalocsai kommunisták is támogatták. A betelepülő 100 kiskunhalasi család mellett 80 bócsai és 70 kalocsai és környékbeli család érkezett Hajós községbe, köztük olyan földdel, lóval, gépekkel bíró gazdák is, akik csak azért jöttek Hajósra, hogy felszántott, bevetett földeket kapjanak, s a megmunkált földek könnyű hozamában részesedjenek.27 Az új főjegyző 22 BKMÖL XXXV. 26. 1. ö. e. 36. o. Jegyzőkönyv, 1945. június 25. 23 BKMÖL XXXV. 26. 1. ő. e. 32. o. Jelentés a Független Kisgazda Pártba tömörült..., 1945. június 22. (Hátlapon.) 24 BKMÖL XXXV. 26. 1. ő. e. 39. o. Jegyzőkönyv, 1945. július 14. - A Kalocsai Nemzeti Bizottság a vármegyei nemzeti bizottság elnökénél is tiltakozott Kákonyi kinevezése ellen. A vármegyei bizottság elnöke közölte a kalocsai szervezettel, hogy hatáskörét túllépve igyekszik beavatkozni a rendőrség megszervezésébe, a tisztviselői állások betöltésébe és a főjegyző személyének kijelölésébe. BKMÖL XVII. 43. 81/1945. (Beérkezett iratok.) 25 BKMÖL XXI. 104/b. A kalocsai járás főjegyzőjének iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: XXL 104/b.). 568/1945. A volksbundista svábok kitelepítése tárgyában a járási főispán jelentése az alispánnak, 1945. május 15., XXXV. 26. 1. ő. e. 28. o. Jelentés 1945. június 5-én a Hajós községi svábok áttelepítése ügyében. 26 BKMÖL XXXV. 26. 1. ő. e. 24. o. Jelentés a hajósi (volksbundista) sváb község telepítési ügyében, 1945. május 15. 27 BKMÖL XXXV. 26. 1. ö. e. 28. o. Jelentés 1945. június 5-én a Hajós községi svábok áttelepítése ügyében. Tánczos-Szabó Ágota____________________________________________________________ 80
