Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Tánczos-Szabó Ágota: VÁLASZTÁSI KÜZDELMEK KALOCSÁN 1945-BEN
előtt nem maradhattak titokban a fenti dolgok, leállította a svábokat érintő letartóztatásokat, és kezdeményezte a rendőrség átszervezését. A kommunista párt titkára az eseményekről a következőket jegyezte fel: „Az FkgP vezetői, reakciós rétegei, élükön Kákonyi [.. ,\ főjegyzővel a volksbundisták likvidálása miatt támadják Pártunkat [...]. A részleges volksbundista kitelepítést ártatlan emberek ellen elkövetett merényletnek állítják be a szociáldemokrata párttal egyetértve [...]. A sváb falvakban [...] azzal lázítják a lakosságot [...] hogy a kitelepítés csak a Magyar Kommunista Párt helyi szervezeteinek egyéni akciója [...]. Telepeseink pánikszerűen igyekeznek menekülni a községből, ahol éjszaka házában egyet lelőttek, hála a kisgazdapárt vezetői lázítá- sának.”2i * * * * * * * Az eset következtében a viszony a két párt között elmérgesedett. 1945 augusztusában ismét olyan esemény történt Kalocsán, amely jelentősen felkavarta az indulatokat. A kommunista párt támadást intézett a reakció fészkének tartott érsekség ellen, amelyet a jobboldali pártok fő támaszának tartott. „Minden szál visszavezet az érseki kastélyba — olvashatjuk a kommunista vélekedést. — Onnan indul ki minden akció gyökere. Mint a polip nyúlnak be karjai a kisgazdapártba és a szoc. dem. pártba, és most újabban a Nemzeti Parasztpártba is egy kilépett pap révén. A polgári demokrata párt élén az érsek titkára, Gombos Károly áll.''’29 A reakció méregfogát kihúzandó a helyi politikai rendőrség letartóztatott két érseki kanonokot, dr. Kerner Istvánt és Bellon Gellértet30, akiknek a kiszabadítására azonban a kultusz- miniszter (gr. Teleki Géza) személyesen utazott le Kalocsára. A politikai rendőrség vezetőjét, Katus Istvánt, felsőbb utasításra azonnal felfüggesztették, főispáni instrukciók nyomán pedig Kákonyi főjegyző megkezdte az adatgyűjtést a politikai rendőrség és vezetője ellen. A politikai jobboldal nem titkolt célja Katus letartóztatása és vád alá helyezése volt, a kommunisták azonban mindenáron meg kívánták védeni őt. A városban kialakult, már a kommunista polgármester tekintélyét is megingató hangulatról így írt az MKP titkára: „Árulás és ellenforradalom tört ki a városban [...]. A helyzet nagyon súlyos, komoly politikai akcióról van szó. Összefogott támadás a kommunista párt ellen. Szervezett, egységes tervek szerint hajtanak végre minden akciót. Ebbe felülről komolyan és erélyesen bele kell nyúlni, mert már így is nagy port vert fel, és ha nem akadályozzák, országos viszonylatban is súlyos hatása lesz. [...] azonnal hassanak oda, hogy a rendőrségre Katus visszakerüljön és meginduljon a megtorlás. A főhadiszállás az érseki kastély, ott van a nagy vezérkar. A kisebb hadvezérek azonban már félig-meddig benne vannak a csapdában.”2' _____________________________________________Választási küzdelmek Kalocsán 1945-ben B KMÖL 26. 1. ő. e. 32. o. Jelentés a Független Kisgazda Pártba tömörült..., 1945. június 22. BKMÖL 26. 1. ő. e. 55. o. Jelentés, 1945. augusztus 14. Kerner István, dr. (Nagymajtény, Szatmár vm, 1889 - San Diego, USA, 1960). A kalocsai nagyszeminárium filozófia és dogmatika tanára volt 1918-tól. 1939-ben a kalocsai nagyszeminárium rektora, 1940-től főegyházmegyei cenzor. A Kalocsai Néplapot szerkesztette 1932-1939 között. 1946-ban a Kalocsai Népbíróság 10 hónapi börtönre ítélte. Fellebbezett, majd 1948 nyarán külföldre távozott. Bellon Gellért (Füzesabony, 1911 - Pécs, 1987), plébános. 1934-ben Kalocsán szentelték pappá. Teológiai doktorátust szerzett, Baján, Sükösdön, Jánoshalmán volt plébános. Irodalmi és közéleti tevékenysége miatt, valamint a Szentírás kiváló ismerőjeként országos hírnévre tett szert. BKMÖL 26. 1. ő. e. 56. o. Jelentés, 1945. augusztus 14. 81
