Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Tánczos-Szabó Ágota: VÁLASZTÁSI KÜZDELMEK KALOCSÁN 1945-BEN

többségében kommunista párti volt a vezető. A pártirodán foglalkoztak az egyszerű emberek ügyes-bajos dolgaival, pártnapokat tartottak, a kommunista eszméket népszerűsítették. Május 1-jei ünnepséget szerveztek, ahol a kommunista szónokok beszédei mellett 300 személyre készített pörkölt, bor, perec, illetve táncmulatság révén igyekeztek utat találni az emberek szívéhez.

A kalocsai kommunista titkár május 1-jei helyzetjelentésében így fogalmazott: ,,[A] Politikai helyzet pártunk számára kedvező. A földreformmal kapcsolatban a párt nagyon megerősödött a falvakban. ” A választásokra gondolva azonban hozzátette: „ Kalocsán többséget elérni nem tudunk. (Több mint a fele a városnak kiskereskedő, iparos, hivatalnok, pap.). Megállapítottuk ezt, és a falvakra fordítottuk figyelmünket, hogy a választókerületben mégis többséget szerezzünk. Meg is szerezzük.'"'9 Az erőfeszítések ellenére a párt tagtoborzási eredménye nem érte el az előirányzottat. A taglétszámok alakulása mégis a kommunisták sikerét mutatja, hiszen a márciusban 34 főt számláló párt létszáma 1945 őszére kb. 2000 fősre duzzadt a járásban.

_____________________________________________Választási küzdelmek Kalocsán 1945-ben

Pártküzdelmek Kalocsán

A Kalocsán működött többi demokratikus párttal kapcsolatban sajnos nincsenek az MKP-hoz hasonlójellegű információink. Tudunk róla, hogy a városban 1945 január 26-án megalakult a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezete, január 27-én pedig zászlót bontott a Szociáldemokrata Párt, amely kinyilvánította a Nemzeti Parasztpárttal és a Magyar Kommunista Párttal való szoros együttműködési szándékát. Kommunista források szerint Kalocsán nem is folyt pártélet, csak ebben a három pártban. „A Nemzeti Parasztpártban azonban inkább azért, mert ott székel a földigénylők bizottsága. A Szoc. Dem. Pártban van biliárd, sakk, kártya ingyen, s ez elég szép számú egyént vonz oda, de csak azért [...]. Tehát szorosan vett pártélet csak a mi pártunkban van.” - fogalmaz lekicsinylőén a kommunista párt titkára 1945 májusában.19 20

A szociáldemokrata párt kommunista megítélése megváltozott, amikor a pártba tömegesen elkezdtek belépni a kispolgárok, s a szocdemek taglétszáma jelentősen megnőtt. „A szociáldemokrata pártot a belépett kispolgári tömegek jobbra tolták. Nem hisznek a munkáspártok győzelmében, és már eleve fedezni akarják magukat az általuk feltételezett rendszerváltás esetén” - olvashatjuk a kommunista párt egyik júniusi jelentésében.21 1945 tavaszától a két párt között egyre jelentősebb súrlódások keletkeztek. A kommunista jelentések az SZDP aknamunkájáról, majd nyílt kommunistaellenes agitációjáról szólnak. A szociáldemokraták egyre több alkalommal álltak a kisgazdák mellé, pl. a rendőrség átszervezésének kérdésében is, mi több:

19 BKMÖL XXXV. 26. f. 1. ő. e. 19. o. Helyzetjelentés, 1945. május 1.

20 Uo. (Hátlapon.) - A mai értelemben vett pártélet all. világháború előtt nem volt jellemző Magyar- országon. A hétköznapi ember számára, különösen vidéken, a gazdakörök, iparoskörök, olvasókörök és kaszinók jelentették a politizálás színterét. Változás e téren csak a háború után következett be.

21 BKMÖL XXXV. 26. 1. ö. e. 32. o. Jelentés a Független Kisgazda Pártba tömörült s a hozzá csatlakozott reakciós erők tevékenységéről, 1945. június 22. (Hátlapon.)

79