Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Tánczos-Szabó Ágota: VÁLASZTÁSI KÜZDELMEK KALOCSÁN 1945-BEN
szükségességét fogalmazza meg egy márciusi hangulatjelentés: „Újság nincs! De feltétlenül szükséges, hogy legyen, mert másképp nem tudja ellensúlyozni a M[agyar]. Kommunista Párt az ellenséges propagandát. Újság nélkül nem lehet eljuttatni a néphez a demokratikus elveket és eszméket. Újság nélkül nem tudjuk az igazságot a munkásság és a demokratikus világnézet igazságát elterjeszteni. Újság nélkül nem lehet bevinni a köztudatba a törvényeket és az intézkedéseket. A szó elhangzik, a betű megmarad: egy újság: örökös népgyűlés. A jól szerkesztett újság: a jövő pionírja"P A 2000 példányszámosra tervezett, Kalocsa és Járása nevet viselő új, demokratikus hetilap kommunista és szociáldemokrata szerkesztővel, kisgazda kiadóval végül május elejétől jelent meg, miután a „demokráciával teljesen ellenkező szennylap"-nők, illetve „papi hetilap"-nak minősített elődje, a Kalocsa és Vidéke működését sikerült beszüntetni.13 14 A kommunista párt a későbbiekben számos fontos kulturális pozíciót és anyagi javakat is szerzett a városban. Elérte, hogy a kalocsai mozitulajdonostól megvonják a filmbemutatási engedélyt, s ezt a jogot a MKP kalocsai szervezete kapja meg. A párt könyvtára is megnyitott kb. 4000 kötettel. Munkás kultúregyesületet szerveztek.15 A párt még márciusban bejelentette igényét a volt Úri Kaszinó minden ingatlan és ingó vagyonára, majd a Hangya Szövetkezet, valamint a Baross Szövetség feloszlatását és vagyonának lefoglalását is kezdeményezte.16 A legnehezebb feladat az MKP számára a tömegek beszervezése volt, mivel a kommunista párt a két világháború között illegalitásban működött, rossz emlékű, elszigetelt párt volt, kevés párttaggal. A kalocsai járási párttitkár 1945 szeptemberében erről így írt: „a járásban a múltban igen erős antibolsevista propaganda lehetett, úgy annyira, hogy az emberek bizonyos mértékig szégyellik ezt a nevet, »kommunista«. Több esetben hallottam a falvakban: »Mindent elfogadunk és helyesnek tartunk, csak ez a csúnya nevük ne lenne«. Ez a hangulat nagyon jellemző a kalocsai járásra [.. ,]”.17 Ennek ellenére a párt ambiciózusan látott hozzá a tagszervezéshez. Országos központi utasítás alapján pontos tervszámokkal dolgoztak: Kalocsán és a kalocsai járásban 6000 tagot kellett beszervezni.18 Megbízott, fizetett szervezők járták a vidéket, népgyűléseket, előadásokat tartottak, megpróbálták megnyerni az értelmiséget is. A falvakban a földműves nép szimpátiáját a pártnak a földreformban játszott szerepe révén akarták felkelteni. A gyárakban, üzemekben létrejött szakszervezetek 13 BKMÖL XXXV. 26. 1. ő. e. 14. o. Helyzetjelentés, 1945. március 17. 14 BKMÖL XXXV. 26. 1. ő. e. 11. o. Helyzetjelentés, 1945. március 5. 15 A mozira vonatkozóan 1.: BKMÖL XVII. 43. 35/1945. A könyvtárra vonatkozóan 1.: XXXV. 26. 1. ő. e. 19. o. Helyzetjelentés, 1945. május 1. A munkás kultúregyesület alakuló gyűlésének jegyzőkönyve és alapszabálya megtalálható: BKMÖL XXXV. 26. 1. ő. e. 42-50. o. 16 Az Úri Kaszinóra vonatkozóan I.: BKMÖL XVII. 43. 5/1945. A Hangyára és a Baross Szövetségre 1.: XXXV. 26. 1. ő. e. 20. o. Jegyzőkönyv vezetőségi ülésről, 1945. május 2. - A Hangya Szövetség jogellenes lefoglalásával kapcsolatban 1. még: XVII. 43. 41/1945. (Beérkezett iratok.) 17 BKMÖL XXXV. 26. 1. ő. e. 67. o. A járási kommunista párttitkár jelentése, 1945. szeptember 24. 18 BKMÖL XXXV. 26. 1. ő. e. 38. o. Jegyzőkönyv vezetőségi ülésről, 1945. július 4. A tervszámok a következőképpen oszlottak meg: Kalocsa: 1200, Bátya: 360, Drágszél: 540, Dunaszentbenedek: 141, Dusnok: 335, Érsekcsanád: 212, Fájsz: 350, Foktő: 290, Hajós, 570, Homokmégy: 470, Miske: 275, Géderlak: 160, Nádudvar: 360, Öregcsertő: 190, Sükösd: 410, Szakmár: 650, Úszód: 220. Tánczos-Szabó Ágota ____________________________________________________________ 7 8
