Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Gyenesei József: TÖREKVÉSEK A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÓJOG MEGREFORMÁLÁSÁRA AZ 1920-AS ÉVEKBEN
szóhasználatával is ellentétben - ugyan nem eredményezték volna az általános választójog megvalósulását, de mindenesetre az önkormányzati képviseletet demokratikusabb irányba mozdították volna el.8 „Egybevetve a választói és a választhatási jogosultság kellékeit azt hiszem, - írta a belügyminiszter - a javaslat a leghelyesebb középúton halad. Tágítanunk kell az elavult régi korlátokon, de viszont vissza is kell térnünk a túlságosan széles választójog alapjáról, amelyre a nagy tömegek még nem érettek meg kellőképpen,”9 A nők aktív és passzív választójogának kérdéséről szólva Ferdinandy kifejtette, hogy nem vezetne jóra az úgynevezett uralkodó eszméknek és a külföldi példáknak a kellő mérlegelés nélküli követése. Ehhez még hozzátette, hogy a magyar közönség szemében a nők választójoga általában nem rokonszenves, mert az ellenkezik a „magyar néplélekkel”. De nem is volna indokolt, mint mondta, hogy a nők választójoga a túlnyomó részben közigazgatási hatáskört betöltő önkormányzati képviseletek megalakításánál érvényesüljön, ennek működése ugyanis a nők élethivatásától annyira távol áll, hogy abban gyakorlatilag sem szerezhetnének jártasságot.10 11 A bizottsági tagságból kizáró okokat a javaslat a korábbi törvényes rendelkezéseknél részletesebben és pontosabban állapította meg. Különösen indokolt volt ez, mert „a háború és a forradalmak alatt az emberi jellemnek oly sok, sajnálatos megtántorodását tapasztalhattukEzzel a szabályozással kívánták biztosítani, hogy a „hazafiatlan” és „megbízhatatlan” elemek ne vehessenek részt a közügyek intézésében. Az összes választhatók sorából történő választást a jelölés folyamata előzte volna meg. A jelölté válást legalább 100 választó írásbeli ajánlásának megszerzéséhez kötötte a tervezet. A törvényjavaslat indoklásában leírtak szerint a választási rendszer demokratikus vonásait kívánta a belügyminiszter erősíteni a községenkénti titkos szavazás bevezetésével. Ferdinandy javaslata számolt a virilizmus intézményével, de már a legtöbb adót fizető tagok is a választókerületenként megtartott választás útján kerültek volna be az önkormányzati testületbe. A belügyminiszter a virilizmus fenntartásának szükségességét egyfelől azzal indokolta, hogy a gazdasági közületként is működő vármegyei önkormányzat belső gazdasági ügyeinek intézésénél a részvétel lehetőségét feltétlenül biztosítani kell azoknak, akik ezekben az ügyekben gazdaságilag a legnagyobb mértékben érdekelve vannak. Másrészt, mint mondta, a törvényhatósági bizottságnak a közhatalmat gyakorló tevékenysége szempontjából sem lehet a virilizmust teljesen mellőzni, mert a bizottságnak ennél az igen fontos tevékenységénél a működés helyes irányát a nagyobb műveltség, másrészt a kellő mérséklet biztosítja, a nagyobb vagyonnal pedig ez a két tulajdonság rendszerint együtt jár. A törvényhatósági bizottság virilista tagjainak száma választókerületenként a lakosság arányában oszlott volna meg, akiket három évre - az illető kerület kétszer akkora számú virilista jelölt_________________Törekvések a helyhatósági választójog megreformálására az 1920-as években A z 1920-ban hivatalba lévő önkormányzati testületek megválasztására még a világháború előtt az 1874. évi XXXIII. törvény alapján került sor, amely körülbelül a lakosság 6%-ának biztosított szavazati jogosultságot. A Ferdinandy-féle javaslat alapján törvényhatósági választójogosultsággal rendelkezők arányát jelenleg nem ismerjük, de az biztos, hogy a tervezet jelentős emelkedést hozott volna ezen a téren. 9 Irományok 1920-22. V. kötet, 149. sz. 10 Uo. 11 Uo. 67
