Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK IZSÁKON A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁTÓL A TANÁCSRENDSZERIG
ilag kompromittált személyek leváltására, képviselőtestületből való visszahívásukra. Helyettesítésükre javasoltak „egy dolgozó parasztot (nem kulákot vagy azokat védő) tagjukat beküldeni”^. A tisztogatás elérte a község önkormányzatának választott vezetőjét, a kisgazdapárti Bárdi János is. A nemzeti bizottság a főbíró ellen is kezdeményezte a fenti intézkedést, akinek „személye szintén nem felel meg a demokratikus követelményeknek”.59 Megjegyzendő, hogy a szóban forgó nemzeti bizottsági ülésen résztvevő két tisztviselő és hat közgyűlési tag közül négyen az MDP-t képviselték, két fő a szakszervezet delegáltja, egy fő pedig nemzeti parasztpárti tag volt (további egy képviselő párthovatartozása nem azonosítható). _________________Helyhatósági választások Izsákon: a XIX. század fordulójától a tanácsrendszerig A z izsáki tanács megalakulása A szocialista államforma szimbolikusan az új alkotmánnyal, gyakorlatban a tanács- törvény hatályba lépésével intézményesült Magyarországon. Az 1950. I. törvény négy évtizedig meghatározója volt a magyar közigazgatás intézményrendszerének, a jogalkotó és jogszolgáltató berendezkedésnek. Az államhatalom helyi szervei a törvény alapján a közigazgatási struktúra szintjeire ültetett megyei-járási és települési tanácsok lettek. A tanácsok a gyakorlatban a pártirányítású államszervezet helyi végrehajtó „hivatalaivá”, alsóbb szintű igazgatási apparátusaivá csökevényesedtek, önkormányzati hatáskörük, önálló döntési szabadságuk legfeljebb az elvek szintjén fogalmazódott meg. Mindez halmozottan érvényes volt a hierarchia legalacsonyabb szintjén, a községi tanácsok esetében. Lényegét tekintve sem az önkormányzat függetlensége, sem a szabad népképviselet elve nem érvényesülhetett a korszak viszonyai között. A helyi tanácsok választását szabályozó, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 31. számú törvényerejű rendelete alapján a választójogi kérdés rendezését akár demokratikusnak is nevezhetnénk, amennyiben nemek szerinti, vagyoni, műveltségi és egyéb korlátozó cenzust nem nevezett meg. A választói névjegyzékbe valamennyi huszadik életévét betöltött magyar állampolgár felkerült - igaz a jogszolgál- * * és ettől kezdve 1939-ig a forrásokból visszakövethetöen tisztviselő volt, de 1949-es eltávolításáig vélhetően folyamatosan a községi elöljáróságban töltött be hivatalt. A Damásdi név fellelhető ugyanekkor a község legmagasabb választott tisztségében is: Damásdi Gábor 1933-tól 1942-ig volt Izsák község bírája. Karácsony István politikai pályafutása Damásdi Györgyéhez képest néhány esztendővel később, 1927-ben indult: neve először a képviselőjelöltek póttagjainak sorában fordul elő, majd a választások lezárultával a megválasztott rendes képviselők között találjuk. 1930-ban újraválasztották. Képviselőként és az Izsáki Ipartestület elnökeként szót emelt az iparostanonc-képzés beindítása, majd megtartása mellett, amelynek eredményeként a községben a megszüntetett tanonciskola helyét tanfolyami szakképzés pótolhatta. 1934-ben részese volt a népművelési bizottság megszervezésének, 1939-től az újraindult iparostanonc iskola felügyelőbizottsági tagja lett. 1936-tól a községi elöljárói testületébe is beválasztották, kinevezését 1940-ben megerősítették. Forrás hiányában feltételezhető, hogy Karácsony István politikai szándékú eltávolításáig, 1949-ig a helyhatóság tisztviselője maradt. 58 BKMÖL XVII. 39. Izsák Község Nemzeti Bizottságának ülésjegyzőkönyve. Kelt: Izsák, 1949. január 7. Iktatószám nélküli irat. 59 Uo. 55
