Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK IZSÁKON A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁTÓL A TANÁCSRENDSZERIG
tatás törvénytelen határozatai nyomán a politikai jogainak gyakorlásától megfosztott tömegeket kizárta a szavazásból. A jogszabály szűk keresztmetszete ott mutatkozott meg, hogy a jelöltállítás joga egyedül a Magyar Függetlenségi Népfontot illette, ezzel szavatolva, hogy az MDP káderfelelősei által jóváhagyott politikai jelöltekkel töltsék fel az államhatalom helyi szerveit. A választás megszervezéséért, lebonyolításáért és a demokratikus, pártsemleges látszat megteremtéséért mindenekelőtt e szervezet felelt: „elsősorban is az a feladata a Népfront bizottságoknak, hogy a [...] Párt vezetése és irányítása mellett valamennyi becsületes pártonkívülit és más pártbelit is, akik eddigi munkájukkal és magatartásukkal, a szocializmushoz való hűségükkel és ragaszkodásukkal bebizonyították, hogy a demokráciát szolgálják, kapcsolják be [...] a választási munkálatokba...”.60 A kunszentmiklósi járási MDP bizottság határoza- tilag foglalt állást amellett, hogy a választás agitációs munkáiba vonják be a helyi pártszervek a nőket, a pártonkívüli lakosságot, az egyénileg dolgozó kis- és középparasztokat, kisiparosokat, kiskereskedőket és értelmiségieket, „hogy ezáltal minél jobban kidomborodjon a választás Népfront jellege"6'. A tanácsválasztásnak - ahogyan az ezt megelőző országgyűlési választásnak - politikai szempontból nem volt tétje, amennyiben a hatalmi berendezkedés jellegét, formáját, összetételét tekintjük; valójában propagandacélokat szolgált, a népi demokrácia politikai intézményeinek társadalmi támogatottságát, a Népfront delegáltak demokratikus felhatalmazását hivatott demonstrálni. A választási részvétel irreálisan magas arányának elérése a népfrontbizottságok és pártszervezetek, valamint a népi szervek elsőszámú feladata volt. A szavazáson elérendő eredmények és részvételi arányok a gazdaság minden ágára előírt tervszámok mintájára születtek. A választások eredeti célja és rendeltetése 1950 őszén már alig-alig látszott, sokkal inkább a szocialista termelési versenymozgalmakra emlékeztetett, mint a helyhatóság népképviseleti voksolására. A kor agitációs dokumentumai mai szemmel tekintve hol megmosolyogtató, hol bizarr képet festenek az akkori viszonyokról: az 1950-es tanácsválasztásokra, október 22- re előírt országos tervteljesítési cél például - mely a hivatalos propagandaanyag megfogalmazásában „kormányzatunk, de dolgozó parasztságunknak is az [...] elgondolása”62 — az őszi mezőgazdasági munkálatok 100%-os befejezése volt. A munkálatok versenyszerű végrehajtására Bihartorda község versenyre hívta ki az ország dolgozó parasztságát, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Népfront Bizottság újabb kihívással tetézett: „párosversenyre” invitálta Szolnok megye dolgozó parasztságát, mégpedig a mélyszántás munkáinak idő előtti teljesítésére. Szabó Bence___________________________________________________________________________ 60 BKMÖL XXIII. 736. Izsák község tanácsának iratai (a továbbiakban: XXIII. 736.). Közigazgatási iratok. Sz. n. 52-201/1950. A Magyar Függetlenségi Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottságának 100/1950. T.v. számú körlevele. Aláírás: Kulcsár Jenő, a Népfrontbizottság titkára. 61 BKMÖL XXXV. 50. 1. csoport 3. ő. e. Az MDP Kunszentmiklósi Járáis Pártbizottságának ülésjegyzőkönyvei. 1950. október 4., 2. p. 62 Uo. 56
