Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK IZSÁKON A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁTÓL A TANÁCSRENDSZERIG
Kunszentmiklósi járási elnök is felhívta a községi nemzeti bizottságainak figyelmét testületeik újjászervezésére, valamint a tagság összetételi arányának rendezésére, a „fasiszták, B-listások, kulákok [...] egyszóval a népi demokrácia ellenségei",6 kizárására. Nem lehetett tagja a nemzeti bizottságoknak olyan személy sem, akinek neve vagy közvetlen rokona szerepelt a kitelepítendők listáján, illetve akinek vagyonát a földrendezés során elkobozták. Az utasítások eredőjeként jelentősen módosult a me- gyeszerte újjászervezett községi nemzeti bizottságok tagsága, illetve balra tolódott annak pártreprezentációja. Izsákon a testület vezetését ezután is a Magyar Dolgozók Pártját képviselő Bényi Imre elnök látta el, de immár a kommunisták delegálták a bizottsági titkárt is. A szervezet tagságában az MDP és a hozzá kötődő szakszervezetek befolyása tovább erősödött.46 47 48 A testület intézkedett a termelési bizottság elnökének visszahívására is, akinek feladatát a község gazdajegyzője vette át. Szabó Bence___________________________________________________________________________ Az Izsáki Nemzeti Bizottság közgyűlése, 194848 Közgyűlésbe delegált tagok Vezetőség MDP 2 2 FKG 2 NPP 2 Szakszervezetek 2 Már a Nemzeti Bizottságok szerveződésének kezdetén világossá vált, hogy azokat a kormányzat politikai funkciók ellátására szánta. A közigazgatás szakfeladatait a belpolitikai helyzet konszolidálódásával a települési helyhatóságok vehették vissza. A két szervezet hatáskörének pontos tisztázása, illetékességük elhatárolása - tekintve a közélet átpolitizáltságát - a gyakorlatban nem volt mindig egyértelmű. Izsák község Nemzeti Bizottságának titkára kifogásolta, hogy a testület számos esetben alapfeladataiba nem illő, „ügykörétől eltérő dolgokkal foglalkozik, ami rendkívül megszaporítja munkáját" - olvasható a kevés számban megmaradt jegyzőkönyvek egyikében.49 A tisztségviselő javaslatba hozta a heti rendszerességgel, vasárnaponként tartott bizottsági ülések megritkítását és a testületre háruló feladatok csökkentését is. A Nemzeti Bizottság saját tagságából bizonyos feladatok ellátására küldötteket delegált a község képviselőtestületébe. Egy 1946. márciusi ülésjegyzőkönyv megemlíti például a községben szervezendő gazdasági rendőrséget és az azt ellenőrző bizottság létrehozását. A kommunista párti kezdeményezésre létrehozott nyomozó- hatóság pontos feladat- és hatáskörét a jegyzőkönyvi bejegyzés csak általánosságban említi, mint az illegális kereskedelem, „feketézés” elleni fellépést, valamint az iparigazolvánnyal rendelkező iparosok védelmét. A hatóság felállításáról és működéséről 46 BKMÖL XVII. 39. A Kunszentmiklósi Járási Nemzeti Bizottság körlevele. 1/1948. N.B. 47 Uo. Izsák Község Nemzeti Bizottságának ülésjegyzőkönyve. Kelt: Izsák, 1948. november 23. Iktatószám nélküli irat. 48 Uo. 49 BKMÖL XVII. 39. Izsák Község Nemzeti Bizottságának ülésjegyzőkönyve. Kelt: Izsák, 1946. március 31. Iktatószám nélküli irat. 52
