Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK IZSÁKON A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁTÓL A TANÁCSRENDSZERIG
adatok nem találhatók a nemzeti bizottság levéltári anyagában, ugyanakkor gyanítható, hogy a kommunista sugallatra kelt kezdeményezés ugyanúgy szolgálhatta a gazdasági magántevékenység korlátozását, ellenőrzését, mint védelmét. A község nemzeti bizottságának tagságságából delegálták az újjáépítési bizottság kollégiumát is. A vármegyei alispán rendelete alapján létrehozott szakbizottság a közigazgatás és a nemzeti bizottságok közös kara lett. Tagsága a község vezető tisztviselőiből, valamint a nemzeti bizottság küldötteiből állt.50 * 1946. március 10-én alakult meg a Községi Ellenőrző, illetve Tisztogató Bizottság. A 14 fős testületbe a Függetlenségi Frontba tömörült pártok 2-2 főt jelölhettek, valamint ugyancsak 2-2 küldöttel vettek részt a szakszervezetek, a község iparosai és kereskedőinek küldöttei. A jogszolgáltatási, közigazgatási ügyekben járatlan, laikus bizottság feladatává tették a múltban kompromittált tisztviselők és községi alkalmazottak kiszűrését, B-listára helyezését, annak mérlegelését követően, hogy az eljárás alá vont közalkalmazottak „a demokrácia szempontjából megbízhatónak, vagy megbízhatatlannak tekinthetők-e”.51 Az ellenőrző bizottság 1945-47 között nem rendelkezett jelentős politikai súllyal, működése nyomán többnyire minden tisztviselőt igazolt. „Az igazoló bizottságok munkája semmisnek tekinthető, internálótáborból hazatérteket, rongyos gárdistákat, akiket a Vörös Hadsereg közbiztonsági szervei mint nyilasokat vagy politikai bűnösöket elvittek hazatérésük után feltétlenül igazolva lettek”52 - adott hangot elégedetlenségének az MKP izsáki szervezetének titkára 1946 februárjában kelt jelentésében. Sőt az igazolóbizottság - amelynek ekkor még tagja volt a helyi gazdakör elnöke, a polgári olvasókör vezetője és az ipartestület első embere is - határozatot hozott a kiürítési parancs előtt hivatali helyét elhagyó és később internált hivatalnokok alkalmazásáról. 1948-at követően a testületben az erőviszonyok a munkáspártok oldalára tolódtak. Ekkortól a bizottság törvény adta hatáskörét az MDP pozícióinak erősítésére, az ellenzék közigazgatásból való kiszorítására és a képviselőtestületből történő eltávolítására mind nyíltabban használta fel. A demokráciából a népi demokráciába vezető úton, az (ál)koalíciós esztendők és azt követően a tanácsrendszerig vezető időszak alatt a helyhatóságok szakigazgatása a párt- és ideológia céljainak szolgálatába álltak. A változások helyi bázisai a kommunista párt többszintű hierarchiájába organizált települési apparátusok voltak, amelyek az árnyékkormányzat helyi szerveiként a megkettőzött hatalom — illegális - hivatalaiként folytatták tevékenységüket. A helyhatóság választott képviselői és tisztviselői felett a helyi kommunista pártszervek állásfoglalásai az 1940-es évek végére mindinkább döntő szerephez jutottak, személyi kérdések felett rendelkeztek, a lakosságról adatokat, információkat gyűjtöttek. Például a Magyar Dolgozók Pártjának kunszentmiklósi járási titkára 1948. november 18-i izsáki látogatása során megállapította, hogy a község főjegyzője és gazdajegyzője gondatlanul — nem a kommunista szándékok szerint — kezelte a kishaszonbérletek ügyét, amely, szerinte, szándékos szabotálás tényállását is kimeríti. A pártirat név szerint felsorolja mindazon községi gazdákat is, akik nem tettek _________________Helyhatósági választások Izsákon: a XIX. század fordulójától a tanácsrendszerig BK MÖL XVII. 39. Izsák Község Nemzeti Bizottságának ülésjegyzőkönyve. Kelt: Izsák, 1946. április 14. Iktatószám nélküli irat. Hivatkozási (idegen) szám: 1444/1946. Uo. Pest-Pilis-Solt Kiskun Vármegye Nemzeti Bizottságának irata: 209/1946. N.B. BKMÖL XXXV. 32. Az MKP Kunszentmiklósi Járási Titkárságának iratai. 7. ő. e. 135. p. 53
