Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)
egymást érő házasságok, gazdag lakodalmak, kereset könnyűség, üzlet és forgalmi élénkségben mutatkoznak, és elég általában azon hatásokra utalnom — mondta — melyek mind az állam és társadalmi, mind a forgalmi életben máris, midőn még átalakult alkotmányos viszonyaink meg sem szilárdulhattak, mindenfelé látható, s melyeket csak az nem vesz észre, és nem lát, ki látni nem akar”. Végül méltatta az egybegyűltek előtt Szabó Vincét, mint a helybeli polgárcsaládok egyik legkitűnőbb tagját, aki 1865-től a jog- és államtudományok oktatója a helyi jogakadémián.41 Dékány tanártársát higgadtnak, nyugodtnak, fiatalsága ellenére éles ítélőképességgel bírónak ismerte meg. Példaként állította hívei elé, hogy Szabó az évi 735 forintos tanári fizetéséből 235 forintot szán a református egyház által folytatott segédtanárképzésre.42 A felső kerületi balközép pártiak — Kiss Miklós hívei - csak március elején léptek a politikai küzdőtérre Kecskeméten. A párt helyi bizottságának elnöke, Horváth Péter március 10-i keltezéssel intézett „Értesítés”-t a „balpárti választópolgárokhoz”. „Elnémultak azok a koholt hírek - írta Horváth —, melyek önös érdekből zavart akartak kelteni, s e párttól híveket akartak a zavarosban elvonni azáltal, hogy Kecskeméten a haza dicső számüzöttjének nagyreményű fiát [ifj. Kossuth Lajost] akarták képviselőnek megnyerni”. O azonban a képviselőséget nem vállalta. Ezért a bal közép bizottsága arra figyelmeztetett, hogy a választók most befolyással élhetnek választásuk által, hogy a nemzeti önállóság az 1848-as szentesített törvények törvényes úton visszaállíthatok legyenek. Felhívta a balközép bizottság a választókat, hogy az e párthoz tartozó minden választópolgár a választás napján (március 18.) „választójegyével ellátva, előbb a tized zászlói alá csoportosuljanak, hogy onnan tömegesen a választási helyre - az új városházához — kellő időben bevonulhassanak [...] óvakodjék mindenki, hogy a más színezetű és elvű választópolgárokkal a legkisebb összekoccanás se jöhessen létre [...] bármely pártszínezetü egyénektől kihívó megtámadások, sőt tettlegességre készkedések mutatkoznának önnön bírája magának senki ne legyen; de az okozott sértést is büntetlenül el ne hallgassa senki, hanem arra való a kapitányi hivatal”.43 Az „Értesítés” itt utalt a kormánynak az ország összes törvényhatóságához intézett, március 2-án kelt rendeletére. A kormány ugyanis arról értesült, hogy az ország több vidékén a választási pártmozgalmak véres összeütközésekbe torkolltak. A kormány kötelességének tartotta figyelmeztetni mindenkit, hogy „a hazára s szabadságra nézve nincs nagyobb veszély, mint amidőn ugyanazon haza polgárai közös szabadságuk élvezésében egymást korlátozzák és háborítják”. A kormány a választási szabadság megóvására elrendelte: „ Mindazok, akik polgártársaikat elveik szabad követésében, akaratuk akaPéterné Fehér Mária____________________________________________________________________ A tiszaszalóki születésű Szabó Vince ekkor 25 éves volt, és éppen 1869. január elején kötött házasságot a köztiszteletben álló Szél Mihály lányával, Szél Karolinával. „Dékány István beszéde Szabó Vinczének képviselőül lett föl léptetésekor”. Kecskeméti Lapok, 1869. március 6. 2-3. o. BKMÖL IV. 1608. 1869. 493. o. „Értesítés”. Kiss Miklós-párti bizottság megbízásából: Horváth Péter bizottsági elnök. Kelt Kecskeméten. Március 10-én, 1869. 28
