Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)

dálytalan nyilvánításában az országgyűlési képviselők választásánál, akár tettleges bántalmazás, akár pedig erőszakkali fenyegetés által gátolni, vagy korlátozni törekszenek, azonnal és pártkülönbség nélkül a fenyítő bíróság elé állíttatnak”.44

Kiss Miklós csak alig egy héttel a választás előtt szólította meg a felső kerület választóit. Feltehetően kivárta, hogy a szélsőbal körül tisztázódjon a helyzet, hogy vajon ifj. Kossuth Lajos elfogadja-e a jelöltséget. Maga is úgy gondolhatta, vele szemben nem lenne esélye a győzelemre. A hírről, hogy ifj. Kossuth Lajos nem fogadta el a kecskeméti 48-asok jelölését, ekkorra már értesült. „Kecskemét város Felső-kerületének választó polgáraihoz” című, március 12-én kelt röplapjában programját így vázolta röviden: „Meggyőződésem az - írta —, hogy Magyarország állandóan boldog és virágzó csak úgy lehet, ha önállását törvényes függetlenségét s területi épségét kiküzdeni és biztosítani sikerült. Ennél fogva oda fogok törekedni, hogy ez, az 1790:10. tcz. és az 1848-dik évi erre vonatkozó törvények értelmében helyreállíttassék és biztosíttassék [...] azon fogok igyekezni, hogy a delegatio és közös minisztérium intézménye megszüntettessék, s az alkotmány biztosítására oly annyira szükséges magyar hadsereg felállíttassék [...]. Ezek főbb vonásokban azon elvek, melyeket hazánk közjogi állásának rendezésénél eddig is követtem s ezentúl is követni fogok; - határozottan kijelentem azonban, miként azokat csak törvényhozás útján, és így békés úton óhajtom érvényre emelni, s távol van tűlem a gondolat, ezen czélnak elérését forradalom utján kísérteni meg". Programnyilatkozatában megnevezte az országgyűlés előtt álló feladatokat: a törvényhatóságok és községek rendezése, az igazságszolgáltatás átalakítása, az adóügy szabályozása, az ország szellemi és anyagi jólétének előmozdítása. A közigazgatásra nézve legtökéletesebb formának az önkormányzatot tartotta „a törvényhatóságokat a parlamentáris kormányformához alkalmazkodva [kell] fenntartani". Az igazságszolgáltatás rendezésére nézve: „a törvény előtti egyenlőség és a bírói függetlenség fenntartása és biztosítása, s az esküdtszékeknek és szóbeli eljárásnak behozatala mellett szabályoztassék" - hangoztatta. Az adóügyre nézve elkerülhetetlennek tartotta az adókulcs újragondolását, az adó igazságosabb alapokra helyezését, s ha a körülmények megengedik, mérséklését. Az ország szellemi jólétének fejlesztése kérdésben nemes egyszerűséggel csak azt emelte ki: „igyekezni fogok, hogy a népnevelés ügyére s számos hazai intézetekre a legfőbb gond fordíttassék”. Az anyagi jólét előmozdítását a „közlekedési eszközök szaporításával, új kiviteli vonalak nyitásá”-va\, „ipartanodák” felállításával tartotta kivitelezhetőnek. Végül az országosan jelentkező nemzetiségi mozgalmakra nézve kijelentette: „semmi oly combinatiot, mely a magyar politikai nemzetiségnek, vagy Szent István koronájához tartozó országok területi épségének csak távolról is ártalmára lehetne [nem fogadok el], [...] sőt Fiumének végleges és mielőbbi visszacsatolását is sürgetni fogom" F

_____________________A kiegyezés utáni első országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten (1869)

„A magyar királyi minisztérium rendelete az ország összes törvényhatóságához” című rendelkezés megjelent a Kecskeméti Lapok 1869. március 13-i számának 2. oldalán.

BKMÖL IV. 1608. 1869. „Kecskemét város Felső-kerületének választó polgáraihoz. Kecskeméten, 1869. évi márczius 12-én. Kiss Miklós.”

29