Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
mazmodell váltotta fel. Természetesen a területi tervezés továbbra is főként centrum-periféria elvek szerint szerveződött, a központi forráselosztás szisztémájának ez kiválthatatlan paradigmája volt. A tervezet változatlanul a települési szerepkörök centralizálását helyezte előtérbe, a funkciók valós lokális viszonyaihoz igazodó - horizontális - differenciálására, elosztására nem jutott elégséges forrás. Az egykori igazgatási székhelyek, piacközpontok lecsúszását, perifériára szorulását sem sikerült megállítani: Bácsalmás például önálló középfokú egysége mint részkörzet Baja fennhatósága alá került; Dunapataj csak alsófokú, Solt igaz „kiemelt” alsófokú központ lett a kalocsai körzetben, de ez a településfejlesztési stratégiában érdemi különbséget nem jelentett. Az OTK eredeti koncepciója a megye városhiányos területein az alsóbb szintű központok funkcionális fejlődését nem tudta előmozdítani. Megtorpant a középfokú vonzáskörzetek központjainak fejlődése, így nem alakultak ki megfelelő területi szerepkört betöltő centrumok sem. A módosított koncepció új utakat keresett a területfejlesztéshez, a vonzáskörzetek átszervezését a valós térségi kapcsolatok alapján próbálta megoldani, de a felzárkóztatáshoz tényleges - specifikus - eszközöket nem tudott rendelni. Összességében elmondható, hogy a koncepció továbbra is elsősorban központilag megszervezett termelési-ellátási kapcsolatokat értékelt, igaz a korábbinál több teret nyitott a települések spontán szerveződéseinek, az ellátás megszervezésének vagy a helyi társadalom lokális erőforrásaira épülő tervezésnek. Nyilvánvalóan a szocialista tervgazdaság modelljének határait nem feszíthette szét a területi tervezés, az ellentmondások a reformok, átdolgozások során mind jobban megmutatkoztak. Az országosan ható gazdasági reálfolyamatok mellett a településállomány legsebezhetőbb, centrumoktól távol eső térségeiben a csökkenő népességszám, az elöregedő korösszetétel fokozódó mértékben erősítette a hosszú távon ható demográfiai regressziós folyamatokat. ____________________________________A területi tervezés Bács-Kiskun Megyei vonatkozásai IV. Összegzés A területi tervezés elmélete és gyakorlata a szocialista tervgazdaság keretein belül formálódott, mindvégig annak fő irányait követte. A terület- és településhálózat-fejlesztés céljai és eszköztára együtt alakult a hivatalos politikai, gazdasági irányváltásokkal, reformokkal. A kezdetben kizárólag ágazati szempontokat, a nehézipar szektorainak extenzív, a termelésnek mindent alárendelő fejlesztését szolgáló modellt az 1960-as évtizedtől egy kiegyenlített területi fejlődés váltotta fel. Eközben a gazdaságpolitikában pedig mind nagyobb szerepet kapott a lakosság ellátása, az életszínvonal javítása. Idővel a tervgazdaság merev keretei közé szorított lokális mozgástér határai lazulni látszottak, a helyi, településszintű kezdeményezési és döntéshozatali kompetencia erősödött. A pozitív folyamatok erősítéséhez azonban az 1970-es évtizedben meginduló gazdasági lejtmenet, majd a következő évtizedben kiteljesedő hanyatlás mind kevesebb erőforrást tudott biztosítani. A gazdaság- és településhálózat-fejlesztés együttes céljai, az életszínvonal emelése a gyengülő ipa205
