Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN

seket műszaki komplexumok konglomerátumaként kezelte, figyelmen kívül hagyva a társadalmi szervező-kohéziós energiákat, az adott község, város földrajzi, igazgatási, közgazdasági környezetét.

Szabó Bence___________________________________________________________________

6. Településhálózati koncepciók az OTK-t követően

Az 1980-as évtizedre a településhálózati fejlődésben általánossá váló egyenetlenségek, stagnálás, valamint a tartós és elmélyülő gazdasági hanyatlás a területi tervezés átgondolására késztette a szakembereket. Már ezt megelőzően, az 1970-es évtized végére világossá vált, hogy a mennyiségi szemléletű termelés szerkezeti válságba jutott, a gazdaság termelékenysége hanyatlott. Ugyanakkor az életszínvonal emelését kitűző politika (állami lakásépítés, dotációs ár- és bérpolitika, lakossági ellátás javítása stb.), a beruházásra fordítható források egyre nagyobb hányadát emésztette föl. 1982-re elkészült az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció módosított változata, amely több fejlesztendő központ bevonásával próbálta dinamizálni a területfejlesztést. A következő évben új elmélet kidolgozásába fogott az MSZMP Központi Bizottsága, amelynek alapvető feladata a helyi sajátosságok, lokális kooperációs, innovációs és szelekciós kapacitások kihasználása lett. A mennyiségi szemléletű fejlesztést - az elképzelések nyomán - intenzív gazdasági struktúrának kellett volna felváltani. A termelési és gyártmányszerkezet, környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezésével, a kis-(közép) városok fokozottabb fejlesztésével lendületet kaptak volna a lemaradó és stagnáló térségek. Bár a deklarált célok csak töredékesen valósulhattak meg, meg kell jegyezni, hogy az 1985-től bevezetett normatív településfinanszírozás némileg növelte és kiegyensúlyozottabbá tette a kisvárosokba, községekbe jutó forráselosztást.

„Társadalmi-gazdasági fejlődésünk jelenlegi, új szakaszában [...] indokolt a terv felülvizsgálata, szükséges módosítása [...] az intenzív és hatékony fejlesztés igényeinek megfelelően”66 - állt az OTK Bács-Kiskun megyei 1980. évi átdolgozott koncepciójában. Az átszerkesztett tervezet részletesen ismerteti a településhálózati tervezés során elért előremutató eredményeket: a területi szempontú ágazati tervezés - helyesnek vélt - gyakorlatát, a városi agglomerációk megerősödését, illetve kialakulását, a centrumok felé orientálódó településhálózati elemek vonzáskörzetekké szerveződését, a lakásépítések számának növekedését. Erősödtek a települések közötti hálózati kapcsolatok a közlekedés, közműrendszerek hierarchikus összekapcsolódásai révén, javult a földgáz- és villamosenergia-ellátás a kisebb lélekszámú településeken is. Az ellátóhálózatok kulturális alrendszereiben kiemelkedő eredmény volt a felsőfokú oktatási bázisok kialakulása, a középszintű képzés intézményrendszerének megerősödése, az alapszintű oktatás tervszerű körzetesítése. Az egészségügyi és szociális ellátásban a meghatározott körzetközpontok fejlesztését, továbbá a lakossági szolgáltatások, kereskedelmi ellátás javulását emelte még ki a módosítás. Ágazati hiányokat, szerkezeti problémákat elsősorban az agrárorientációjú megye élel66 BKMÖL XXIII. I/a. 1980. 14. kötet. 55. p.

194