Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
A területi tervezés Bács-Kiskun Megye/ vonatkozásai 19. ábra. Bács-Kiskun megye külterületi lakott helyei városok szerinti bontásban64 Megnevezés Baja város Kalocsa város Kecskemét város Kiskunfélegyháza város Kiskunhalas város Fejlesztendő külterületi lakott hely Negyvenszállás Kadafalva Fülöpjakab Bodoglár Katonatelep Méntelek Üzemi készenléti lakótelep Mártonszállás Vöröscsillag TSZ lakótelepe Egyesült Rákóczi-Lenin Tsz lakótelepe Duna-Tisza Közi Kísérleti Intézet lakótelepe Kiskunság MGTSZ lakótelepe Magyar Szovjet Tsz lakótelepe Móra TSZ lakótelepe Petőfi és Törekvés TSZ lakótelepe Vörös Október TSZ lakótelepe Külterületi lakott hely Kisfái ÁG lakótelepe Törökfái Lenin TSZ lakótelepe Városföld II. 5. Az OTK településhálózat-fejlesztésének jellemzése, eszközei Az OTK a gazdaság- és társadalompolitika újabb irányait követve kívánt távlatos, átfogó településhálózat-fejlesztési stratégiát kialakítani. A tervezés alapjai a beruházási erőforrások hatékonyabb elosztásán nyugodtak. Eszköztára az urbanisztikai, építészeti megoldások (többnyire típustervek) és műszaki infrastrukturális beruházások irányításában, az igazgatási feladatkörök meghatározásában állt. Szerepet kapott - legalább elvek szintjén - a gazdaságos és kiegyensúlyozott területi tervezés, regionális, térségi szintű fejlesztési szemlélet. Ugyanakkor iparcentrikus jellemvonásait megtartva a klasszikus nagyiparral szórványosan ellátott Bács-Kiskunban a nemzeti jövedelem termelésében, a foglalkoztatásban a szekunder ágazatok súlyának növelését tartotta kívánatosnak, igaz ágazatilag eltolódott a nehézipar irányától, így a nemzetgazdaság többi ágazata és szektora felértékelődhetett. A gazdasági fejlődés motorját a településhálózat kiemelt elemeinek ipari centrumai jelentették, amelyek fő profilját a régióban megtermelt mezőgazdasági termékek, nyersanyagok feldolgozása alkotta. A mezőgazdaság-orientált alföldi megye alapvető gazdaságszerkezeti adottságait a koncepció gyökeresen megváltoztatni nem akarta, nem is tudta, helyette az agrárium szektoraiban az ipari feldolgozásra helyezte a hangsúlyt. A megye környezeti adottságainak megfelelő termelési szerkezet és specializáció adta a gazdaságfejlesztés területi dimenzióját. 64 BKMÖL XXIII. 1/a. 1971. 14. kötet. 1. sz. melléklet 172. p. 191
