Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
- Nem adott eszközöket és megfelelő célokat sem stagnáló vagy éppen visz- szafejlődő, lemaradó térségek (Dunamellék, Bácska) és egykori központok (Dunavecse, Bácsalmás, Jánoshalma) ütemes felzárkóztatásához, így azok leszakadása, népességcsökkenése tovább folytatódott.- A megye hatalmi-döntéshozó monocentrikusságának ellensúlyozására sem törekedett kellő mértékben. Pozitívumok- A tervezet felismerte a gazdaságilag eltérő fejlettségű körzetek közötti szakadékokat, a lakosság életminőségének különbségeit és lépéseket tett a területi kiegyenlítés felé. Az más kérdés, hogy ehhez megfelelő eszközök és keretek nem álltak rendelkezésre.- Koncepciózusán és egyetemleges igénnyel kívánta megközelíteni a területi tervezés problematikáját, már nem kizárólagosan az ipar és mezőgazdaság fejlesztésének ágazati perspektívájából indult ki.- Egyes elemeiben - többnyire áthidalhatatlan forráshiány esetén - teret engedett a társadalmi kezdeményezéseknek, helyenként már alapozott a lakossági önerős beruházásokra, amely közelebb hozta a tervutasításos fejlesztési koncepciót a valós társadalmi igényekhez.- Elvi szinten figyelembe vette a településhálózat és termelési környezet kialakult adottságait, lehetőségeit, kapcsolódási pontjait.- Kísérletet tett a centrumhelyzetű és speciális szerepű települések esetében a funkciók szélesítésére, a speciális (környezeti) adottságok kiaknázására.- Igényt támasztott - a szocialista tervgazdaság keretei között - egy kiegyenlítettebb és rugalmasabb településhálózati fejlődésre.50 3. Újabb módosítások a területi tervezésben - 1969 Bács-Kiskun megyében a területi tervezés alapjait elsőként a fentebb részletezett „másodvárosok és főfalvak helyzetéről” szóló, 1966-ban kidolgozott jelentés vetette meg. A településosztályzás elvi és gyakorlati elemei azonban az országos szintű elképzelések alapján módosultak, annak irányváltásai következtében többször átalakultak. Már 1968-ban sor került egy „komplex felülvizsgálatra”, amely kisebb mértékben módosította az eredeti elképzelést. Egy esztendővel később azonban megjelent az Országos Településhálózat-fejlesztési Keretterv, amely az előző koncepció alapjaihoz is hozzányúlt, átdolgozta a funkcionális településkategóriák rendszerét. Ez a tervezet átfogóbb szemlélettel és távlatosabb célkitűzésekkel készült, perspektívájában regionális léptékű elképzeléseket vizionált.51 A tervezet a megvalósulás első 50 A területfejlesztés hatásaiban a rendszer rugalmatlanságából, a lokális kezdeményezés lehetőségeinek szűk keretei következtében erősen tükröződtek a centrum-periféria relációk, így helyi szinten is felemás eredménnyel járt. 51 Az „átfogó - regionális - rendezési terv [...] célja, hogy központi jellegű koordináló bázist adjon az egyes régiók, továbbá városok és községek tényleges fejlődéséi meghatározó, a területrendezési tervek, beruházások telepítése, valamint a különböző igazgatási és gazdasági terület szervezési Szabó Bence __________________________________________________________________ 1 78
