Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
ütemét 1985-re helyezte, ezen felül megjelölt egy „funkcionális jellegű terv” szakaszt is, amely a 2000. évre és az azt követő állapotokra hatott volna ki. Az ágazati fejlesztést a területi tervezéstől különválasztotta, sőt kifejezett célja volt, hogy a népgazdasági beruházásokat közvetlenül ne befolyásolja. Feladataként a termelési tényezők és a települések fejlődésének harmonizálását, a fejlesztési feladatok koordinálását tekintette. Ugyanakkor a szocialista tervgazdaság elosztási alaptételeit, a beruházási források redisztribúciós gyakorlatát érintetlenül hagyta, így ezek a törekvések csak korlátozottan juthattak érvényre, és továbbra is fennálltak a központi tervcélok-valós helyi igény dilemmában rejlő ellentmondások. A városok és községek egységes hálózati struktúráját a koncepció tényleges területi kapcsolatrendszer alapján dolgozta ki, amely ellátási és adminisztratív vonzáskörök alapján állt össze. A gyakorlatban mindez egyet jelentett a közigazgatás területi felosztásának leképezésével. 1. Felsőfokú központ Az országos keretterv hét felsőfokú központot határozott meg. Ezen központok egyike sem volt Bács-Kiskun megye területén megtalálható. 2. Részleges felsőfokú központ 80-100 ezer lakosú, felsőfokú ellátást biztosító, jó közlekedés-földrajzi helyzetű, sokoldalúan specializált szerepkörű városokra alakították ki ezen kategóriát, amelybe Bács-Kiskunban egyedüliként Kecskemét megyei székhely került be.52 3. Középfokú központ Városok és várossá fejlesztendő nagyközségek foglaltak itt helyet, mint Baja, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és távlatilag Kiskőrös és Kunszentmiklós. 4. Részleges középfokú központ Nem került kijelölésre a megyében. 5. Alsófokú ellátóközpontok Lényegében a korábbi falukörzetközpontok alapszintű ellátó-igazgatási szerepkörének felelt meg. A megyében 36 települést soroltak az alsófokú ellátóközpontok közé. 6. Kiemelt alsófokú központok A korábbi elképzelésekben „másodvárosok” és „külön fejlesztendő települések” csoportjaiban találkozhattunk egyes nagyobb népességszámú, jelentősebb területi vonzáskörzettel bíró településekkel. A megyében Jánoshalma, Kecel, Kiskunmajsa, Lajosmizse, Tiszakécske mint „fejlődő községek” érdemelték ki a kiemelt alsófokú centrum státuszt. elhatározások megalapozása tekintetében.” BKMÖL XXIII. 1/a. 1969. 22. kötet. 90. p. 52 A tervezetet elfogadó 226/1969. megyei VB-határozat Kecskemétet felsőfokú, Baját részleges felsőfokú központként kívánta besorolni. ____________________________________A területi tervezés Bács-Kiskun Megyei vonatkozásai 179
