Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN

kell kiindulni”45 A településpolitika ezzel lényegében lemondott a magyar településhálózat szám szerint legnépesebb halmazáról, a kis és aprófalvak sokaságáról. Helyüket és szerepüket negligálta a gazdaság- és településhálózati tervezés során.

6. Külterületi lakott helyek

A kiépült községszervezettel nem rendelkező, szórványosan vagy telepszerűen megjelenő élőhelyeket a területi tervezés bizonyos - ágazati, termelési - szempontok szerint rangsorolta, differenciálta. 1968-ban a megye 564 ezer fős lakosságának még közel harmada (151 fő) élt külterületen, Bács- Kiskun terjedelmes határú tanyavilágában. A valaha önálló kisparaszti egzisztenciát jelentő szabadabb életforma a kollektív földbirtok-tulajdonláson alapuló nagyüzemi termeléshez és koncentrált népességű településrendszer kereteihez már nem illeszkedett. A tanyai élettér kiszorítása érdekében civilizatorikus és termelésszervezési aggályokat hozott fel a területfejlesztési koncepció.46 Az érem másik oldalán azonban még mindig ott állt az agrárgazdaság munkaerőigénye és egyes vidékek ijesztő mértékű demográfiai-népmozgalmi deficitje, amely valamilyen - a tervgazdaság kereteibe és gondolkodásmódjába illeszthető - megoldást mégiscsak elvárt a tervezéstől. A választ a kisebb léptékű centrummagok létrehozásában: nagyüzemi agrárkolóniák, telepek létesítésében vélték megtalálni. Ezek alapján a valamely településközponttal bíró, és a községektől, városoktól távol eső településelemeket négy fejlesztési osztályba sorolták:

a) Fejlesztendő külterületi lakott helyek

Az anyatelepülés határában álló, nem kizárólagosan mezőgazdasági funkciójú lakott helyek. Fejlesztésüket az egyéni építési szándék támogatásával, esetleg kommunális fejlesztéssel kívánták segíteni.

b) Üzemi készenléti lakótelepek

Üzemi vagy helyi munkaerőigény által életre hívott lakótársulások. A lakásépítést, közüzemi fejlesztést elsősorban a munkaerőt felvenni képes állami gazdaság vagy szövetkezet anyagi erejére bízták, valamint alapoztak az odatelepülő lakosság önerős beruházásaira. Fejlesztésük adminisztratív eszközökkel is támogatandó volt.

Szabó Bence

_______:___________________________________________________________

4

5 BKMÖL XXIII. 1/a. 1968. 23. kötet. 113. p.

46 A széles határú alföldi tanyavilág lételeme a mezőgazdasági szövetkezetesítés befejeztével valóban megszűnt. A nagytáblás gazdaságok közé beékelődő tanyaföldek, házak ugyanakkor százezrek egyedüli vagyonát, megélhetését, gyökereit jelentették. A szocialista gazdaságpolitika semmilyen alternatív megoldást nem kínált a szórvány életforma fenntartására, korszerűsítésére. „A tanyarendszer folyamatos felszámolódás alatt áll, mivel a tanyák létét a mezőgazdasági nagyüzemek már kevésbé indokolják, nagyobb részben a megszűnésük irányában hatnak" - fogalmazott lakonikusan a tervezet. BKMÖL XXIII. 1/a. 1968. 23. kötet. 114. p.

174