Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
3. Kiskunság Bács-Kiskun legnagyobb területű, másik névadó tájegysége a 4200 km2-en elnyúló Kiskunság, amelyen két megye osztozik. A térség településeinek többsége a Duna- Tisza közi homokhátságon keresendő. A Kiskunság településhálózata, térszerkezete a mezőgazdasági termelés és különösen a szántóföldi kultúrák számára nem igazán kedvező környezeti adottságokhoz formálódott, amelynek húzóágazata egykor a XVIII. századig visszavezethető rideg állattartás volt. Később a kistáj karakterét a szántógazdálkodás, majd a szőlő- és gyümölcstermesztés határozta meg. Ennek nyomán terjedt el a nagyhatárú mezővárosok pusztáit benépesítő, összefüggő szór- ványtelep-forma, a tanyavilág. Az 1950-es évek tanyaközpontosítási törekvései, köz- igazgatási területszervezései ellenére 1960-ban a lakosság még több mint kétötöde (42,7%) külterületen élt.21 A szórványok felszámolására tett hatósági, közigazgatási törekvések és az urbanizációval megváltozó életforma a külterületi lélekszám gyors apadását okozták. A tanyákat egykoron kibocsátó anyatelepülések: Kiskunmajsa, Fülöpháza, Szabadszállás, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza jellegzetes mezővárosként formálódtak, széles határuk nagy részét azonban az 1960-as években a tanyás szórványok központosításával és azokon önálló községi szervezetek létrejöttével elvesztették. Az 1960-as évek iparfejlesztési hullámai az alapvetően agrárjellegű, némi igazgatási funkcióval bíró kiskunsági városokat is utolérték, ezáltal bennük az ipari és tercier jelleg megerősödött. A Kiskunság legnépesebb települése, Kecskemét, a „három város” déli khász települése, tradicionális oppidum volt. 5. ábra Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas népességváltozása 1870-1990 között22 Szabó Bence __________________________________________________________________ 2 1 ENYEDI György-HORVÁTH Gyula, 2002. 32. o. 22 KSH 1990. évi népszámlálás. 5. kötet Bács-Kiskun megye adatai. 292-295. o. 160 •Kecskemét — — Kiskiiiifele<jyli.iz.i - - - - Kiskmih.il.is
