Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN

Kecskemét igazgatási szerepkörét jelzi, hogy az 1870. évi XLII. törvény törvényhatósági joggal ruházta fel a települést. A sokoldalú, térségének domináns gazdasági, kulturális centrumává növő „hírős város” 1950-től megerősített centrális közigazgatási szerepkört is kapott. Ugyanakkor az I. tanácstörvény által meghúzott megyehatár szétszakította a „három város” alkotta, szervesen összenőtt történeti-földrajzi egységet. Kecskemét a XX. század derekától a rendszerváltásig végigkísérhető fejlődése (fejlesztése) külső tényezők hatására, politikai-gazdasági tervezés, igazgatási szempontok mentén haladt, a megye többi településéhez hasonlóan, de azoktól nagyságrendekkel eltérő léptékben. A megyeszékhely és kisebb részben a középszintű igazgatási szerepkört ellátó Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas gazdasági erőterének növekedése, elszívó, vidékét integráló hatása a napi ingázás tendenciáiból is lemérhető (lásd: 11. ábra).

____________________________________A területi tervezés Bács-Kiskun Megyei vonatkozásai

6. ábra

Foglalkozás szerinti rétegzettség Bács-Kiskun megye városi rangú településein 1970-ben23

Kecskemét Kiskuiiféletjyli.iz.i Kiskunli.il.is

mi l|».n Z.É|>itö ip.ii MezcMj.iztl.is.Kj y Sz.illit.is ll Keieske«lelem &E<jyél>

4. Bács-Kiskun megye demográfiája

Az 1950-ben megalakult megye népességmozgalmi tendenciái összetett képet mutatnak. A lakosság lélekszámváltozásait tükröző számsorok a megye egészére is vonatkozó apadást szemléltetnek, amely az 1960-as évtizedben gyorsuló értékeket vett fel. A demográfiai adatok mögött általános népesedési törvényszerűségek, gazdasági és politikai okok is húzódnak. Kiemelendő, hogy a téeszesítés évtizedében mintegy 17 ezer fővel, mintegy 3%-kal csökkent a tradicionális mezőgazdasági régióban élők száma.

23 KSH 1970. évi népszámlálás 20. kötet. 456-459. o.

161