Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
A rendszerváltást követően az önkormányzati törvény alapjaiban új közjogi hátteret teremtett. Átrendeződött a települések státusza, viszonyrendszere a teljes igazgatási struktúrában. 1993. január 1-jén Bács-Kiskun megyében a megyei önkormányzat mellett Kecskemét mint megyei jogú város szélesebb körű autonómiát nyert, de általánosságban megnövekedtek a városok (Bácsalmás, Baja, Jánoshalma, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós és Tiszakécske) és a megye 105 önálló községi önkormányzatának önrendelkezési lehetőségei. Végbement a települések lakosságszámtól, igazgatási feladatoktól független egyenjogúsodása.14 II. A településhálózat- és területfejlesztés koncepciói, közege, kapcsolódási pontjai — Bács-Kiskun megyei sajátosságok tükörképében Bács-Kiskun megye területe történelmileg és táj szerkezeti leg is heterogén alföldi vidékeket olvasztott közigazgatási egységbe. A Duna-Tisza hordalékkúpján az ország középső régiójától a déli országhatárig hosszasan elnyúló terület geomorfológiailag, néprajzi, kulturális és építészeti szempontból is több résztájegységből áll. E tájak jellegüket, településszerkezeti sajátosságaikat sokáig megőrizték, sőt egykori karakterük nagy vonalakban még ma is felismerhető. 1. Bácska Bács-Kiskun egyik névadó tájegysége a megyét délről övező 2200 km2 területű Bácska. A természet adta termékeny talajú, mezőségi löszös síkság a szántógazdálkodás számára mindig is kiváló feltételeket nyújtott. A török hódoltságot követően kolonizált vidék nemzetiségi összetétele idővel változatos lett, amelyet azonban a zsidó lakosság deportálása, majd az 1945 utáni népességcserék mélyen megbolygattak. A jogellenes intézkedések az etnikai összetétel megváltoztatásán túl súlyos demográfiai következményeket is okoztak. A bácsalmási járásban pl. 1945-1947 között 12,7%- kal, a bajaiban 9,3%-kal csökkent a lakosság száma.15 Észak-Bácska települései elvesztették kereskedő és értelmiségi rétegük meghatározó részét, majd a németajkú polgárok kitelepítésével paraszti polgárosodásuk legfőbb társadalmi bázisát, anyagi és kulturális gyarapodásuk hajtóerejét is feladták. A társadalmi-politikai változások a településhálózatban is mély nyomokat hagytak. A vidék legnépesebb települései egykor Észak-Bácska gazdasági, kulturális központjai voltak. Ezek sorában kiemelkedő szerepet kapott Baja sokoldalú városi szerepkörével. A kenyérgabona kereskedelmének fellendülése előtt még jelentéktelen kisváros a XVIII. század végétől a dunai kereskedelem ütőere, piacközpontja lett, majd Trianon után, 1950-ig a csonkán Szabó Bence___________________________________________________________________ IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 26-28. o. BELUSZKY Pál, 2003. 231. o. 156
