Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN

parkjai, legkorszerűbb (mellék-) üzemágai, itt képződtek tehát újabb munkahelyek is. A magyar településhálózat hierarchiájának legalsó fokán elhelyezkedő, legkisebb és legkiszolgáltatottabb tagok, a nem tanácsi székhelyű községek így háromszorosan is holttérbe kerültek. Ezen községek népességcsökkenése, demográfiai, kor- és foglalkozásszerkezeti torzulása mai napig ható tendencia.

4. A közigazgatás területszervezési változásai Bács-Kiskun megyében

A területi tervezés Bács-Kiskun megyei vonatkozásainak megértéséhez érdemes bővebben betekintést nyerni a térség jellegadó tájkaraktereibe, valamint településhálózatának, politika- és igazgatástörténetének fontosabb fejezeteibe.

Bács-Kiskun megye új egységet alkot hazánk történelmi megyeszervezetében. Központi kormányszerv döntése alapján, igazgatási elvek, területszervezési politikai megfontolások mentén jött létre. A Minisztertanács 1949. decemberi határozatában arról döntött, hogy a megszűnő csonka Bács-Bodrog vármegye bajai, jánoshalmi és bácsalmási járásaiból, Baja törvényhatósági jogú városból, valamint Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye öt járásából és Kecskemét törvényhatósági jogú városból szerveződjön meg egy új igazgatási egység. A 826 ezer hektárt12 kitevő alföldi óriásmegyéhez került Ladánybene és Lajosmizse határa is. 1950. június 15-én megalakultak az ideiglenes megyei tanácsok, majd október 22-én tanácstagi választások legalizálták formailag e politikai testületek létét.13 Régi-új járási székhelyként megtartották rangjukat az egykori bácskai igazgatási központok: Baja, Bácsalmás és Jánoshalma, valamint az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből Kecskemét, Kalocsa, Dunavecse, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös. 1950-ben lett járási székhellyé Kiskunhalas és Kunszentmiklós. Az ezt követő években a járások számában és területében változások mentek végbe: már 1956 januárjában feldarabolták a Kunszentmiklósi járást, területének nagy részét a Dunavecsei körzet területébe olvasztották. Dunapataj és Ordas község Kalocsa fennhatósága alá került, míg Fülöpszállást a kiskőrösi járás adminisztrációja alá rendelték. Az Elnöki Tanács 1970. február 27-i határozata értelmében további két járás: a Dunavecsei valamint a Kiskunfélegyházi is megszűnt. Az igazgatásuk alatt álló településeket a Kalocsai, Kiskunhalasi és Kecskeméti igazgatásba osztották be, míg a Kiskunfélegyházi járás négy községét az egykori székhely városkörzetébe rendelték. A közigazgatás területi szerveinek nagyobb korrekciójára 1973-ban, majd 1984-ben került sor, ez utóbbi a járási rendszer felszámolását hozta el. A városkörnyékek új hivatalai többnyire az egykori járási székhelyeken alakultak meg. Bács-Kiskun középszintű területi közigazgatása 10 város- és községkörnyékre, továbbá hat önálló városra tagolódott. 1990-ben az önkormányzati törvénnyel a jogalkotó felszámolta a helyhatóságok feletti igazgatási gyámkodást, csupán egyes szakhatósági ügyekben (pl. építéshatóság, gyámhatóság, földhivatalok) maradtak fenn körzetesített igazgatási alakzatok.

Szabó Bence___________________________________________________________________

13

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 20. o.

SZABÓ Attila, 2007. 16. o.

154