Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)
Május elején külső-belső vakolási munkák folytak, a villáknál pincelépcsőket készítettek, teraszokat betonoztak. A műterembérház lépcsőház homlokzatára a tervezett dombormű helyett díszes falfestés készült. Május végén Gulyás János sokadszorra jegyezte be a naplóba az ablaktokok hiányát: „ezek hiánya miatt - írta - az építkezés megakad és a befejezési határidőre elkészíteni képtelenség, az átadástól kb. 55-60 munkanap választ el, mely idő alatt még túl sok aprólékos munkát is kell végezni. Kérem a pallótokos ajtók szállítását és az összes ajtók felszegezését, hogy a szobafestő munka készülhessen, mely munka elkészülte után az azbesztpadlókat készíttethetem. Az összes iparos munkának már most a legnagyobb erővel kell haladni, különben a kiszabott átadási határidő betartásáért sem anyagi, sem erkölcsi felelősséget nem vállalok."*0 1911. május 30-ától más kézírással vezették az építési naplót. A bejegyzések aláírója Gazdik. (Nem sikerült kideríteni, ki volt ő és miért vette át a napló vezetését.) Dániel József újságíró 1911. június 3-án járt Kecskeméten és a művésztelepen látottakat így örökítette meg. „A telepen nyolc épület készül [...]. Az épületek megka- póan szépek már most is, pedig még meglehetősen nyers alakban állanak előttünk. Magyaros motívumban készülnek, de azért teljesen modernül."*' Június 2-án adta ki a munkát Varga Adolf városi mérnök Pásztor és Társa villanyszerelési vállalkozóknak. (A vezetékek a műterembérházon szabadon, a villákban „Bergmann”, egyes helyeken pedig kézzel burkolt csövekben kerültek elhelyezésre.) Még június 10-én is sor került egyes épületeknél átalakításokra. Külön kiemelték a naplóban, hogy ezek „Kada Elek polgármester beleegyezésével” történtek. Pl. Grünwald Béla házánál a hall és a veranda közötti kétrétegű üvegfalat kellett elbontani, az ajtónyílást befalazni. Itt a konyha átalakítására is sor került. A Falusvilla műtermének padlózatát kellett megemelni. 1911. június 14-én Gazdik a következőt jegyezte be az építési naplóba: „Kovács József helybeli szobafestő és mázoló mester bejelentette, hogy a szakmabeli segédmunkások a hétfőn (júniusl2.) sztrájkba léptek.”*2 Erről a helyi sajtó is beszámolt. „Sztrájkolnak, a mázolok. Ma reggelre az összes kecskeméti szobafestő és mázoló munkások sztrájkba léptek és az építkezéseken megakadt a munka. A sztrájknak nem annyira a munkadíj követelés az oka, mint inkább elvi kérdések. Többek közt munkaellenőrző bizalmi férfiak elismerését, a tanoncok számának korlátozását kívánják a munkások. A sztrájkot úgy látták tervszerűen készítik elő a munkások, mert éppen ________________________Egy építési napló titkai (A Kecskeméti Művésztelep építéstörténete) B KMÖL IV. 1914/b. A Kecskeméti Művésztelep építési naplója 1910-1911. 61. o. Megjegyezte továbbá, hogy „Legnagyobb a műterembérház. Ebben kilencfestő kap lakást. Minden lakás műteremből, szobából, előszobából ésfürdőszobából áll[...]afestőka lakásokat már bútorozva veszik át [...] a lakásbér egy-egy ilyen lakásért hónaponként legalább 36 korona, ami művésztelepen meglehetősen sok." (Nagybányán 20—22 korona volt a lakbér.) „Az épülő hat villát hat művész foglalta te: Iványi Grünwald Béla, Jánszky Béla, Ferkai Jenő, Csók István, Olgyay Ferenc és Falus Elek." (Később Csók István helyett Réthy Károlyé lett a villa.) Dániel leírta, hogy „művészek rengeteg számban jelentkeztek külföldről is." Értesülése szerint „Több, mint egy éve Kecskeméten van Iványi Grün wald Béla, Falus Elek, Perlőit Csaba, Bornemissza Géza, Ferkai Jenő, hosszabb idő óta Jánszky, Olgyay.” - Dániel József: A kecskeméti művésztelep. Budapesti Hírlap, 1911. július 3. 12-13. o. Teljes terjedelemben közli: SÜMEGI György, 2009. 73. sz. irat 130-133. o. BKMÖL IV. 1914/b. A Kecskeméti Művésztelep építési naplója 1910-1911. 73. o. 141
