Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Péterné Fehér Mária: EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)

azt az időt használják fel, mikor már az épületek befejezéshez közel állnak, és így a munkaadókat bármilyen követelések elfogadására kényszeríthetik. Békéltető biztosság ugyan megkezdte az egyeztetést, de úgy látszik nem lesz béke, és nem lesznek készen a paloták.,'*3

1911. június 19-én ismét Gulyás János bejegyzése olvasható a naplóban. Általában az előlépcsők és mellvédkorlátok kivitelére kért utasítást a művezetőségtől. „Munkáim haladásában — írta — az iparos munkák lassú haladása következtében egészen fel vagyok tartva, úgy hogy munkásaim nagyobb részét csupán azért tartom, hogy ami elhelyezendő tárgyakat szállítanak, azonnal kézbe adhassam [...]. Ha ez így folytatódik, kénytelen leszek a munkát beszüntetni. Ami a befejezési határidőt illeti, mint régebbi bejegyzésemben írtam, ezek után ismét kijelentem sem erkölcsi, sem anyagi károsodásért felelősséget nem vállalok, kérek helyszíni szemlét tartani s a következmények alól teljesen felmenteni, sőt az előálló károsodásomat megállapítani kegyes legyen.” [ti. a müvezetőség.]* 44

Június 27-én kezdte meg Laczy István asztalos öt segéddel az asztalosmunkákat, még akkor sok épületben hiányoztak ajtók. A „Bergmann” csövek lefektetése is lassan haladt. Június 5-én az ismét megjelent talajvízzel küzdöttek a festőiskola épületénél.

Itt tartottak a munkálatok, amikor július 8-án egy szokatlan bejegyzés került a naplóba: „Az elmúlt éjjel földrengés volt, jelentékeny károkat okozva. A mai nap délelőttjén senki sem dolgozott.”*5

1911. július 8-án, éjjel 2 óra 10 perckor földrengés rázta meg Kecskemétet. Mindössze 20-25 percig tartott, de nagy riadalmat és még nagyobb károkat okozott. (Hajnali 3-4 óra között még kettő kisebb rengés követte.) Emberéletet nem követelt, de majdnem minden épület megrongálódott: a városháza, a templomok, a laktanyák, az iskolaépületek, az épülőfélben lévő új paloták (az evangélikus bérház, a Népbank épülete, a katolikus bérházak, a kaszinó és a Gazdasági Egylet Rákóczi úti épülete stb.). „[...] pocsékká volt téve minden épület”- jegyezte meg egy kortárs.46 A Be- retvás Szálloda annyira megrongálódott, hogy be kellett zárni. A magánházaknál a falak megrepedeztek, sok helyen bedőltek. A kár a becslések szerint meghaladta a 10 millió koronát. Kada Elek polgármester és a város vezetői azonnal hozzáláttak a károk felméréséhez, a helyreállításhoz segélyért és államkölcsönért folyamodtak a kormányhoz. (6 millió korona államkölcsönt kértek 30 éves visszafizetési határidővel 3,3-4%-os kamatra, 2 milliót a város középületeinek, 4 milliót a lakosság kárainak helyreállítására.) Felhívták a város lakóit, hogy jelentsék be segélyre, vagy államkölcsönre való igényüket. Július 10. és november 1. között 1106 kérelem folyt

Péterné Fehér Mária_____________________________________________________________

„Sztrájkolnak a mázolok”. Kecskeméti Lapok, 1911. június 13. 2. o. A palotára való utalás azt jelenti, hogy ekkor épültek a város, az egyháznak, a pénzintézetek városközpontú impozáns épületei: A Rákóczi úton a Kaszinó és a Gazdasági Egyesület épületegyüttese, a Szabadság téren az evangélikus bérház, a Református Jogakadémia, az Iparhitel-intézet és Népbank, a katolikus bérház, az Arany János utcában a katolikus bérház.

44 BKMÖL IV. 1914/b. A Kecskeméti Művésztelep épitési naplója 1910—1911. 75. o.

45 Uo. 78. o.

46 „Kecskemét város gyásza. A nagy földrengés 1911. évi július hó 8-dikán.” In: Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1912. évre. 290. o.

142