Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Péterné Fehér Mária: EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)

A versenytárgyalási hirdetmény azonban - bár 1910. június 7-én elkészült17 - csak szeptember 1-jén jelent meg a „Honi Ipar” XI. évfolyam 17. számában.18 Pedig a művésztelep vezetői: Iványi Grünwald Béla és Falus Elek már áprilistól Kecskeméten éltek. A festő- és rajziskola a mükerti épület elkészültéig 1910. augusztus 6-tól a Siketnémák Intézete emeleti helyiségében kezdte meg működését.

A hivatalos kiírás szerint: „Kecskemét th. város a városi műkertben építendő művésztelep egyemeletes műterembérházának és földszintes festőiskola épületének, valamint öt műtermes művészlakóháznak vállalatba adására hirdetett meg zárt írásbeli versenytárgyalást.” A mintegy 200 000 koronát kitevő építkezésnél négy munkacsoportra írtak ki pályázatot:

I. Föld -, kőműves- és elhelyező; vas-, vasbeton- és rabic-, műkő-, ács-, tetőfedő-bádogos -, burkoló- és padlózó munkákra,

II. Asztalos, lakatos-, mázoló- és üveges-, redőny-, szobafestő, kályhás- és takaréktűzhely munkákra,

III. Villamos világítási és csengőberendezési munkára,

IV. Vízvezeték, és csatornázási munkákra.

Pályázhattak mindazok a hazai iparosok, akik erre megfelelő képesítéssel bírtak. Szeptember 12-ig lehetett benyújtani - zárt, lepecsételt borítékban - az ajánlatot. (Az ajánlat biztosítására az építési összeg 5%-át kellett letenni a városi házipénztárba.) Tervet, költségvetést Kecskemét mérnöki hivatalában vagy Jánszky Béla és Szivessy Tibor műépítészektől (Budapest, Fadrusz János utca 5. sz.) kérhettek a pályázók térítés ellenében.19 20

Szeptember elején már a művészkolónia több tagja élt Kecskeméten: Iványi Grünwald Béla, Falus Elek, Perlott Csaba, Bornemissza Géza, Hermann Lipót. Utóbbi még júniusban, Budapesten keletkezett naplójegyzetében nem kis fásultsággal állapította meg: „lehet, hogy nem is lesznek őszre még használhatók a műtermek, nagyon nehezen indul az építkezés."10 A művészek az épületek elkészültéig szállodában laktak Kecskeméten.

A versenytárgyalás eredményéről (a mérnöki hivatal és a tanács előterjesztése alapján) 1910. szeptember 20-án döntött a törvényhatósági bizottság közgyűlése. A mérnöki hivatal a munkálatok csoportonkénti kiadását tartotta legelőnyösebbnek, amit a közgyűlés is elfogadott. Több ajánlat közül az I. csoportbeli munkákra ifj. Gulyás János pályázatát (156 066 korona 41 fillér), a II. csoportbeli munkákra Laczy Sándor és társai pályázatát (41 694 korona 69 fillér), a IV. csoportbeli munkákra az Első Magyar Kórház-berendezési és Felszerelési Gyár Rt. pályázatát (7000 korona) hirdették ki nyertesnek. A III. csoportbeli munkákat (villanyvilágítási és csengőberendezési munkák) a közgyűlés kivette a versenytárgyalásból, mivel ezzel a város

________________________Egy építési napló titkai (A Kecskeméti Művésztelep építéstörténete)

7 Ebben az egyemeletes műterembérház és földszintes festőiskola 100 000 koronás építéséhez 19 féle munkafajtára írtak ki versenytárgyalást, amelyet július 11-én de. 11 óráig adhattak volna be mindazok a hazai iparosok, akik erre megfelelő képesítéssel bírtak. Itt még nem szerepelt a hat villaépület, és azt gondolták, hogy az építési munkálatok augusztus 1-jén megkezdődhetnek, majd 1910. november 15-ig „teljesen készen, kifogástalan állatban átadhatók" lesznek.

18 BKMÖL IV. 1908/b. 1314/1920. (14 445/1910. sz. iktatott irat.)

19 SÜMEGI György, 2009. 52. sz. irat, 97-98. o.

20 Uo. 50. sz. irat, 95. o. Hermann Lipót naplójegyzete 1910. szeptember 14-éről.

135