Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Péterné Fehér Mária: EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)

maga is foglalkozik, és annak házilag való elkészítését rendelte el. (Kecskeméten 1897-től városi villanytelep működött.) A beérkezett ajánlatok végösszege 204 761 korona 10 fillér lett. A közgyűlés döntött végül a hatodik villa felépítéséről is (a versenytárgyalás ugyanis csak 5 villa építésére lett kiírva). Ennek építési költségét 20 000 koronában állapította meg. A müvésztelep végleges építési költségét pedig 227 261 korona 10 fillérben állapították meg, amelynek fedezetét teljes egészében kölcsönből kívánták biztosítani.21 Ilyen előzmények után kezdődhetett meg a városi Mükertben a művésztelep épületeinek építése, és ezek után a döntések után indulhatott meg az építési napló vezetése is.

Pétérné Fehér Mária_____________________________________________________________

Az építési napló

A kiegyezést, majd a „köztörvény hatóságok rendezését” (1870. évi 40. te., 1872. évi 36. te., 1876. évi 6. te.) követően a műszaki adminisztrációs ügyek intézését a megyéknél és a törvényhatósági jogú városoknál a mérnöki hivatalokra bízták. A törvényhatósági jogú városokban, így Kecskeméten is, párhuzamosan működött a mérnöki hivatal és az engedélyezési jogosítvánnyal rendelkező tanács. Kecskeméten már 1881-ben megalkotta a közgyűlés az építkezési szabályrendeletet, amelyben rendelkeztek sok mindenről egy építkezéssel kapcsolatban, pl. a benyújtandó tervrajzok fajtáiról, méretarányairól stb. Az építési napló vezetéséről azonban nem esett szó.

Az építési naplók vezetését ugyanis a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium az állami mérnökök számára 1883-ban írta elő. Más törvényhatósági jogú városok példája22 is mutatja, hogy az építési naplók korai formájukban az időjárásra, az elvégzett munkára, annak helyére, a munkások számára vonatkozó adatokat és a vállalkozónak adott utasításokat tartalmazták. (Az adatok a későbbiek során a felhasznált anyagok, kifizetett munkabérek stb. vonatkozásában bővültek.)23

A száraz műszaki adatokon, tényeken túl azonban sokszor érdekes eseményeket, különös problémákat, az építkezést hátráltató körülményeket is megfogalmaztak az építési naplókban. Erre példa a kecskeméti müvésztelep építési naplója.24

Az építési napló vezetése 1910-ben egy „meleg, napos” szeptember 22-én, rögtön azon közgyűlés után kezdődött, ahol a versenytárgyalás nyerteseiről döntöttek. Ezen a napon tűzték ki az első épület, a műterembérház határvonalát. Építési irodának a mükerti vendéglős egyik szobáját rendezték be. Az új, leendő épületek közeléBKMÖL IV. 1903/a. 1910. szeptember 20. 286/1910. számú határozat.

A Közmunka- és Közlekedésügyi Miniszter 1883. évi 11 016. számú rendelete. Rendeletek Tára 459. o.

DÓKA Klára, 1997. 3-13.0. Ma már sokkal részletesebben fogalmazza meg a követelményeket az építési napló formai és tartalmi részét illetően a hatályos rendelkezés: a 290/2007. (X.31.) Korm. sz. rendelet.

Az építési napló levéltári jelzete: BKMÖL IV. 1914/b. Kecskemét Város Mérnöki Hivatalának iratai. Segédkönyvek és nyilvántartások. 2. sorozat Építési naplók: A Kecskeméti Művésztelep építési naplója 1910-1911. A művésztelep egykötetes építési naplóján kívül a lovassági laktanya egy- és a városháza háromkötetes építési naplója maradt meg - ugyanezen irategységen belül - levéltárunk őrizetében.

136