Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)
felügyeletére hivatott „ügybizottságot” is csak 1910. május 6-án alakították meg. (Tagjai a városi tanács tagjain kívül 16 törvényhatósági bizottsági tag és a mérnöki hivatal egy tagja lettek.)13 14 A döntő szót az 1910. május 12-én összeült közgyűlés mondta ki a művésztelep létrehozásáról és a ténylegesen építendő épületekről, ezek költségelőirányzatáról. Határozatban mondták ki, hogy a város: A képző- és iparművészeknek, valamint építőművészeknek »Kecskeméti Művésztársaság« cím alatt az egyidejűleg bemutatott szabályzat értelmében szervezkedett csoportja részére Kecskeméten való állandó megtelepülést, ezzel itt magasabb helyi kultúra létesítését, a város iparának művészi irányban való fejlesztését előmozdítandó, a városi műkertben művésztelepet létesít... 4. A művésztelep részére a városi műkertben a következő épületeket emelteti: a) Egy emeletes műterem bérházat, mely három nagyobb és hat kisebb műtermet, továbbá egy műhelyül is használható nagyobb közös műterem helyiséget foglal magában... Előirányzott építési költsége 84 000 korona. b) egy földszintes épületet a képzőművészeti szabadiskola részére... 14 000 korona előirányzott építési költséggel, c) hat különböző nagyságú, műtermet is tartalmazó villát a letelepülő mesterművészek részére, együttvéve 100 000 koronában előirányzott építési költséggel (400 n-ölnyi telkeken). A műterembérház berendezésére 7000 korona fordítandó, a műterembérház épületének tervezési, művezetési és leszámolási költségei az építési töke 6%-ában állapíttatnak meg.”'* A korábbi hét művész közül már csak 6 részére épült volna villa. Ez a közgyűlés döntött arról, hogy a hirdetményt július 11-éig közzé kell tenni a Közszállítási Értesítő, a Vállalkozók Lapja, a Kecskeméti Lapok és a Honi Ipar c. lapok hasábjain. A kezdeti elképzelésekhez képest ekkor már nem volt szó az iparművészeti iskolaépület felépítéséről sem. A közgyűlés az építési költségek egy részét a kecskeméti református egyházközségnek, a várostól egy új főiskola építésére megvett telek árának (52 170 K) egy részéből (12 170 K) és kölcsönből (200 000 K) kívánta fedezni. Döntöttek arról is, hogy a villákat az építési költség 6%-ával egyenlő évi bérösszeg fejében adják bérbe. A bér megfizetésére a művészeknek „egyetemlegesen” kellett kötelezettséget vállalni. „A műterem bérházban az építési költség 5%-a lesz a bér arányosan elosztva” - szólt a határozat. A város vezetői döntöttek arról is, hogy a bemutatott tervek és költségvetés alapján a versenytárgyalást már a belügyminiszteri jóváhagyás megérkezése előtt írják ki, hogy a jóváhagyás megérkezése után az építkezést azonnal meg lehessen kezdeni.15 Még a közgyűlés napján felterjesztették a művésztelep létesítéséről szóló határozatot a Belügyminisztériumba, ahonnan igen rövid időn belül, 1910. június 19-én megjött az engedély (84 232/1910.III.B.M.sz.)16 Péterné Fehér Mária_____________________________________________________________ 13 BKMÖL IV. 1908/b. 1314/1920. (22 584/1910. sz. iktatott irat.) 14 BKMÖL IV. 1903/a. 1910. május 12. - 145/1910. sz. határozat. 15 Uo. 16 BKMÖL IV. 1908/b. 1314/1920. (5919/1910. sz. iktatott irat). 134
