Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880

1875 nyár végén a városi közgyűlés azt nehezményezte, hogy az építész eltért az elfogadott tervrajztól anélkül, hogy ezt a szándékát az építtető bizottsággal közölte volna, s a tornyokon „a kettős nagy ablakok helyett gömbölyűeket épített”. (A tornyokon ma is látható kettős, íves ablakok fölötti kerek ablakokról van szó.) Pártos Gyula utólag bemutatta a közgyűlésnek az új tervrajzot, a tornyok falán történt változtatást azzal indokolva, hogy így az eredeti tervrajznál erősebb és díszesebb lett az épület. A városi elöljáróság jóváhagyta a módosítást, bár továbbra is rosszallásának adott hangot, hogy a templomépítő bizottság beleegyezése nélkül került sor a terv megváltoztatására és kijelentette, hogy ragaszkodni fog majd eme építészeti megoldás műszaki ellenőrzéséhez.76 Pártosnak még a későbbiekben is volt vitája a közgyűléssel a torony legfelső párkányának burkolása kapcsán, de a város vezetése már nem vette jó néven az újabb költséges módosításokat.77 Talán az jogosította fel Pártost, hogy folyton újabb és újabb javaslatokkal álljon elő, mert ebben az időben ő volt Félegyháza „házi építésze”. A templomépítés kapcsán megismerték őt a helyiek és másik két városi építkezést is rábíztak: 1875 és 1876 között az ő tervei alapján készült el a Kalmár család temetkezési helyéül is szolgáló ún. Kalmár-kápolna, valamint szintén ő tervezte az algimnázium épületére a tanítóképző számára készült emeletráépítést is 1876-ban.78

Az Újtemplom építése viszonylag gyorsan haladt, 1876. október 8-án, a Csong- rádról ide helyezett állami tanítóképző ünnepélyes megnyitásával együtt végezte el Peitler Antal József váci megyéspüspök díszes segédlettel a templom zárókő-letételének egyházi szertartását.79 Ezzel felépült Félegyháza legmagasabb épülete, amely ezt a címet a mai napig is büszkén birtokolja. A templom elkészültéről és az építkezés kivitelezőiről is hírt ad két korabeli újságcikk, az egyik Az Építési Ipar, a másik a Vasárnapi Újság című sajtótermékben jelent meg. Az újságok közölték a templom távlati képét és alaprajzát is. Ez utóbbi azért fontos, mert ez a jelenleg ismert, egyetlen, eredeti, Pártos-féle alaprajz a templomról.80 Az alábbiakban (helyesírásilag kiigazított) részleteket közlünk az 1877-es újságcikkekből.

„Alföldünk nagy földművelő városai közt nem az utolsó helyet foglalja el Félegyháza. A Kis-Kunságnak — mely ma már Pest vármegyébe van beolvasztva - népességre első városa, 20-22 ezer lakójával. Pedig aránylag új telepítés, s népesedése és lendülete még sokkal újabb keletű,”81 „Az utolsó évtized alatt előfordult vidéki új templomépítkezések között, kétségkívül kiváló helyet foglal el a félegyházi új templom, mely tekintélyes méreteivel, de még inkább építészeti kiképzésénélfogva díszévé válik a magyar Alföldnek. Midőn még néhány évvel ezelőtt az osztrák ál- lamvasúton elrobogva Kecskemét mellett, mely sok, sugár tornyaival önkéntelenül

76 BK.MÖL V. 171 /a. 1875. augusztus 13-i ülés 88/1875. (155.)

77 Uo. 1875. november 16-i ülés 121/1875. (252.) és 122/1875. (256.)

78 A későbbi Constantinum épületeinek magját adó, Ótemplom melletti iskolaépületről van szó.

URBAN Miklósné, 2005. 16. o„ 50. o.

79 BKMÖL V. 171/a. 1876. október 31-i ülés 69/1876. (124.)

80 Itt szeretnék köszönetét mondani Brunner Attila művészettörténet szakos egyetemi hallgatónak,

aki a két újságcikkre felhívta a figyelmemet, és azok másolatát rendelkezésemre bocsátotta.

81 [-á-r-.]: „A félegyházi r. kath. templom”. In: Vasárnapi Újság, 1877. szeptember 16. (24. évfolyam

37. szám) 583. o.

Köfalviné Ónodi Márta___________________________________________________________

124