Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880

eszünkbe juttatta a költő szavait: »Híres város az Alföldön Kecskemét«, tovább haladtunk a végtelen rónán Szeged felé, egy incselkedő útitársunk azt a megjegyzést tette Félegyházára, hogy »az nem is város, mert csak egy tornya van«; alig hittük, hogy rövid pár év múlva három torony jelzendi azon várost, melynek gyors haladása, emelkedése azt már évek óta vetélytársává teszik a sok tornyú »híres« városnak. Hajlandók vagyunk nem ezen »egy tornyú« megjegyzésnek tulajdonítani azt, hogy a második templom építésének ritka áldozatkészséget tanúsító elhatározásátnál] a derék félegyháziaknak egyik főfeltételük a »két tornyú« volt. A város tisztán katholikus lakosságának gyors szaporodásánál fogva még a múlt század végével kezdtek egy második templom építéséről gondolkodni, és már azon időben nagyszerű alapítványok tétettek e célra, melyek ez ideig a százezer forintot meghaladták. Midőn négy évvel ezelőtt Móczár József polgármester és Kalmár József kerületi kapitány fáradhatlan buzgósága folytán komolyan hozzáfogtak volna az eszme [megjvalósítá- sához, az elfogadott terv és költségvetés foganatosítása a rendelkezésre állott alapítványi tőkéken felül még nagyobb összeget igényelt, a közszellem és áldozatkészség nem közönséges jelét adták Félegyháza önzetlen polgárai, amennyiben a hiányzó, közel 25 000 forintot egy hét alatt aláírás útján biztosították. Az építkezés Pártos Gyula budapesti építész művezetése alatt 1873. szeptember havában indult meg és a külső munkák 1876. október 8-án a zárkő ünnepélyes letétele által befejztettek. A renaissance stylben épült templom főméretei: 12 öl külső szélesség mellett 25 öl hosszaság; a tornyok magassága 28 öl. Az építési költség a belső berendezésen kívül 156 000 forintra rúg. Az egyes munkanemeket egy-kettő kivételével mind fővárosi iparosok végezték, nevezetesen: a kőműves munkákat Dötzer Ferenc építőmester ritka szakavatottsággal és lelkiismerettel vezette; az ácsmunkákat Fiiser Ferenc váci ácsmester, a kőfaragó-munkákat Slavek Vencel budapesti, és Müller Antal süttői kőfaragó-mesterek, a bádogos munkát Menzl [Menczl] Frigyes félegyházi bádogosmester, a tornyok rézfedő munkáját Zellerin Mátyás gyáros, a tornyok aranyozási munkáját Schill János aranyozó, a vas és horgany munkákat a Schlick-féle gyár, az asztalos munkákat Pollák József asztalos, a lakatos munkákat Garay Béla lakatos, a mázoló munkát Wawrecska [Vavrecska] Endre mázoló, az üvegesmunkákat Roth Zsigmond üveges mesterek, a szobrászmunkát Hensch Ignátz szobrász, a palafedő munkát Schváb Gyula palafedő a legnagyobb megelégedésre végezték. A felhasznált nagy menyiségü cémentet Benő [Benkó] Károly és társai nyergesújfalusi és Csik József beocsini gyára szállította. Ha végül még megemlítjük, hogy Félegyháza városa mint kegyúr elhatározta a templom egész belső berendezését és festését is egyöntetű terv szerint, stylszerüen készíttetni, abbeli meggyőződésünknek kell kifejezést adnunk, hogy a félegyházi új templom »mindjárt szerényebb alakban is« úttörőnek mondható a vidéki templomépítések újabb történetében, hol eddig stylszerü összhangot vajmi ritkán találunk. [...] Mert nemcsak a szoros szükségnek van a tágas templom építése által elég téve, hanem a haladott kor ízlésének s a szépérzék és művészet követelményeinek is.”82

82 [U. P.]: „A kis-kun-félegyházi róm. kath. uj templom”. In: Az Építési Ipar, 1877. augusztus 19.

696-698. o. (Az alaprajzot lásd ugyanezen újság mellékleteként!); [-á-r-.j: „A félegyházi r. kath. templom”. In: Vasárnapi Újság, 1877. szeptember 16. (24. évfolyam 37. szám) 583. o. (A távlati képet lásd ezen újság 581. oldalán!)

_______________________A Kiskunfélegyházi Szent István-templom épitéstörténete - 1808-1880

125