Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880
A város, mielőtt döntött volna a megváltozott körülmények elfogadásáról, előbb más irányban is puhatolózott. Felkérték Benkó Károly pesti, jó hírnevű építészt, hogy a már ismert paraméterekhez igazodva (25 öl hosszú, 12 öl széles kéttornyú templom) készítsen egy új tervrajzot és költségvetést. Elképzelhető, hogy Benkó lehetett az a másik, meg nem nevezett építész, akivel már 1872 áprilisában tárgyalt a városi küldöttség.59 Benkó augusztus 15-én kapta a megbízást és szinte hihetetlenül rövid idő alatt elkészült a tervrajzzal (a költségvetéssel azonban nem), augusztus 26- án már magával is hozta a rajzokat Félegyházára, a városi közgyűlési teremben pedig közszemlére tette azokat. Benkó tervezetével három problémája volt a városnak: először is a költségvetés hiányában nem tudtak kellőképpen tájékozódni, másodszor a körülbelüli kalkuláció szerint is 20 ezer forinttal többe került volna, mint a Dötzer- féle templom, harmadszor pedig a tervrajz „nem találkozott a közízléssel”, azaz nem nyerte el a városiak tetszését.60 A Dötzer-féle terv kivitelezésére végül is két megoldási lehetőség is felmerült. Az Újtemplom terve körüli bonyodalmakról tudomást szerzett három helybéli, Bakos Imre, Görög István és Baksai Elek, akik Kováts Sándor kecskeméti illetőségű építőmesterrel együtt augusztus végén ajánlatot nyújtottak be a városi közgyűléshez, amely szerint ők elvállalnák a templom építését a Dötzer-féle tervrajz szerint, az eredetileg kialkudott 142 ezer forintért, sőt még azt a 2000 forintot is magukra vállalnák, amibe a tervek megszerzése kerülne. ígéretük szerint a szerződés megkötése után 14 nappal már hozzá is fognának az építkezéshez.61 Az időközben a városba érkező Puntzman Gyula is nyilatkozott elképzeléseiről. Vállalta, hogy a Dötzer-féle kiviteli tervrajz szerint építi fel a templomot, a homlokzatra a két torony közé a négy evangélista kőből faragott szobrait az egyház iránti tiszteletből saját önköltségére elhelyezi (kb. 2000 forint), a templom fedelét a legjobb cseréppel fedi, a tornyokat kívánság szerint „sugarabbra”, azaz sudárabbra veszi, a terveket pedig az országos mérnöki kar elé bocsájtja felülvizsgálat végett. A bizottság mindkét felet meghallgatva úgy döntött, hogy mivel Bakos Imre és érdektársai nem a kiviteli terv megvalósítására vállalkoznának, hanem arra a tervre, amelyre a költségvetés készült, ráadásul nincs közöttük olyan személy, „aki közülük művezetésre képes volna”, „a közösség jól felfogott érdekében” Puntzman Gyula ajánlatát támogatja. A közgyűlés elfogadta, hogy az Újtemplomot Dötzer tervei szerint Puntzman Gyula építse fel, a városi elöljáróság azt kérte még, hogy a 2000 forint értékű, a négy evangélistát ábrázoló szobrok „helyesek, díszesek, s a jó ízlésnek s az egész mű összhangzatá- nak megfelelők legyenek”. Ennek értelmében 1873. szeptember 2-án meg is kötötték a szerződést,62 melyben leszögezték, hogy a bemutatott és elfogadott tervrajzok és költségvetés alapján a város megbízza Puntzman Gyulát egy kéttornyú templom felépítésével. Az építkezéshez szükséges téglákon kívül (amelyet a község ad) a kivitelezés minden egyéb részletét: föld-, kőműves-, szobrász-, kőfaragó-, ács-, bádogos-, asztalos-, lakatos-, kovács-, mázoló- és üveges-munkálatait és -anyagait, valamint 59 BKMÖLV. 171/a. 1873. augusztus 3-i ülés 115/1873. (333.) és 116/1873.(334.) 60 BKMÖLV. 171/a. 1873. augusztus 31-i ülés 117/1873. (337.) és 1873. november 2-i ülés 130a/1873. (357.) 61 BKMÖLV. 171/a. 1873. augusztus 31-i ülés 118/1873. (338.) 62 Uo. 1873. szeptember 2-i ülés 123/1873. (344.) és 1873. október 5-i ülés 125/1873. (350.) KöfaMné Ónodi Márta___________________________________________________________ 120
