Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880
„általában az egész építményt” Puntzman Gyula köteles előállítani 142 ezer forint összegért. Leszögezték továbbá a szerződésben azt is, hogy a költségvetésben elő nem forduló, a két torony közti emelvényre, illetve párkányzatra a négy evangélista szobrát, valamint a kiviteli tervrajzon is megjelölt másik két szobrot díszes, az épület méltóságának megfelelő alakban és alkalmas, szilárd kőanyagból a nevezett építész saját költségén fogja elkészíteni. Meghatározták, hogy a két alsó szobor magassága 8 láb (kb. 2,5 m), a felső négy szobor magassága pedig 7 láb (kb. 2,2 m) körüli legyen. Kötelezték továbbá az építészt, hogy „a tornyok felső részének sugárosabb és arányosabb módosítására nézve” a végleges tervrajzot 1873. október 1-jéig készítse el, az országos mérnök- és építészegyletnek felülvizsgálat végett mutassa be, a jóváhagyás után pedig mindkét fél részéről aláírva az építtető közönségnek adja át. A város kijelentette, hogy az építkezéshez még 1873. év szeptemberében hozzá kell fogni, ebben az évben még az alapfalazatot is le kell rakni, majd a munkát tavasszal folytatva, szünet nélkül dolgozva, 1876 augusztusáig be kell fejezni az építkezést. A templom elkészülésétől, műszaki megvizsgálásától és átadásától számítva Puntzman még két év jótállást vállalt.63 Puntzman eleget tett annak a szerződésben vállalt kötelezettségének, hogy a végleges tervrajzot mutassa be egy szakértő bizottságnak. A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1873. november 3-án kelt levelében fejtette ki észrevételeit a tervezett templomépítés kapcsán.64 A bírálók között olyan neves építészeket találunk, mint például Ybl Miklós, a Magyar Mérnök és Építész Egylet Építészeti Szakosztályának elnöke, Weber Antal, az Építészeti Szakosztály tagja és Ney Béla a Szakosztály helyettes jegyzője. A szakértők a városnak küldött levelükben leírták, hogy Puntzman Gyula budapesti építész a Félegyházán építendő templomnak „általa készített tervét” megbírálás végett bemutatta, s ők azt a műszaki véleményezéssel együtt a tervezőnek visszaadták. A tervvel kapcsolatos véleményüket az alábbiakban idézzük: „a szerkesztési szabályok gondos, lelkiismeretes megtartása e tervezetben józan ökonómiával párosul. Föltéve ugyanis, hogy a fölhasználandó építési anyag az igényeknek megfelelő leend, hogy a templom főhajóját emelő hat oszlop-pillér kitűnő, válogatott téglából, a téglakötés szabályainak szigorú szemmeltartásával s kellő minőségű kötanyag (vakolat = Mörtel65) fölhasználásával épülend s a kapocsvasak alkalmazásában nem gazdálkodnak [fukarkodnak], a tervezet foganatosítása semmiféle aggodalomra okot nem szolgáltat. [...] az épülendő templom Félegyházának mindenesetre díszére váland. Kívánatosnak látszik egyébiránt e tekintetben, s különösen azon szempontból is, hogy a templom külseje az idő viszontagságainak jobban ellene állhasson s így a gyakori javítás szükségének eleje vétessék: miszerént a homlokzatok cement-simitékot (Cement-Verputz) nyerjenek, s továbbá, hogy a tornyok rézbádoggal födetvén ízléses aranyozásban részesüljenek. A tervezetet illető apróbb változtatások szüksége egyébiránt csak az építkezés folyama közben tűnhetik föl, s _______________________A Kiskunfélegyházi Szent István-templom építéstörténete - 1808-1880 6 3 Fekete János kutatásai nyomán: Vác Püspöki Levéltár Ad. Us. 2002/1873 (Fekete János helytörténeti hagyatékában „Félegyháza egyháztörténete” dossziéban. Lelőhely: BKMÖL Kiskunfélegyházi Részleg.) 64 BKMÖL V. 171/a. 1873. november 9-i ülés 133/1873. (363.); BKMÖL V. 171/b. L. 36. F. 2. Cs. 17. Sz. 64. 65 A szövegösszefüggésből kiderül, hogy itt valójában a habarcsról van szó. 121
