Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880

nyes politikai ellentétekről árulkodna. A fellebbezéssel annyit sikerült elérni, hogy a Jászkun Kerület - dacára a város kegyuraságának - magának vindikálta az új templom építése ügyében az illetékes törvényhatóság jogkörét,54 és egy küldöttségnek Jászberénybe kellett vinnie bemutatásra az addig az építésznél lévő tervrajzokat és költségvetést.55 A város egyébként később a felügyelet kérdésében a Belügyminisztériumhoz fellebbezett, ahol 1874 nyarán semmisnek nyilvánították a Kerület ez ügyben hozott határozatait, és elrendelték, hogy a tervrajzot és a költségvetést a váci egyházmegyei hatóságon keresztül a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz terjesszék fel.56 57

1873 júliusában az Újtemplom-építő bizottság tagjai megjárták Jászberényt, a kerületek illetékesei átnézték a rajzokat és a költségvetést, azokat a bizottság visszaadta Dötzer Ferencnek, hogy még néhány kivitelezési részletet azon megejthessen. Ekkor szerzett tudomást a küldöttség arról, hogy Dötzer csőd alá került. Elhatározták, hogy felveszik a kapcsolatot Dötzerrel, vagy szükség esetén a csődtömeg-gondnokkal, s ha lehet, akkor megszerzik a Dötzer Ferenccel kötött szerződés másod- példányát, a templom alaprajzát és a terveket. A bizottság tagjai július 28-án Pestre utaztak, s mivel az építészt nem találták otthon, délután annak fiával, Dötzer Lipót úrral tudtak csak tárgyalni. O közölte velük, hogy „bár a templomterv és a rajzok a csődtömeg összeírásánál nem lettek felvéve a csődtömeghez, azonban apja a törvény által követelt vagyoni és tartozási kimutatásnál a tervet és a rajzokat, mint aktív vagyont csak akkor adhatja ki, ha az építtető hitközség 2000ft-ot befizet. Ha azonban az építtető küldöttség az építkezést az ő ügytársa Pulczman [helyesen: Puntzman, az 1875-ös névváltoztatása után Pártos] Gyula51 pesti építőmesternek átadná, s ezzel szerződne, ez esetben a tervet és a rajzokat ingyen átengedné, ez esetben őt Pulczman kártérítené.” Másnap (1873. július 29-én) a küldöttség felkereste Puntzmant, aki hajlandó volt a Dötzer Ferenccel kötött szerződési feltételek alapján elvállalni a templomépítést. Felkérte őt a küldöttség, hogy nézze meg a templom alap- és tervrajzát, hogy azok alkalmasak-e arra, hogy azok alapján ő vállalja az építést. Puntzman megszemlélte a rajzokat, sőt a Pestre küldött, Félegyházán égetett „mustra-téglákat” is megvizsgálta, és úgy nyilatkozott, hogy „a rajzok tökéletesek, azok szerint az építendő templom falazata és minden része oly szilárd, hogy aggodalomra nincs ok, egyébiránt nevezett építész úr tökéletes megnyugtatás végett a Dötzer Ferenc által készített rajzokat a Pesten lévő Országos Mérnök és Építészeti Egylet58 által kívánná felülvizsgáltatni”, Vállalta továbbá, hogy a Dötzerrel kialkudott áron, azaz 142 ezer forintért felépíti a templomot, a munkákat még 1873 szeptemberében el is kezdi, legalábbis „a fundamentumot leteszi”, s a , földből fél vagy 1 ölnyire is kihozza

_______________________A Kiskunfélegyházi Szent István-templom építéstörténete - 1808-1880

54 BKMÖL V. 171/a. 1873. november 9-i ülés 130/1873. (358.)

55 Uo. 1873. július 13-i ülés 110/1873. (331.)

56 Uo. 1874. június 26-i ülés 57/1874. (446.)

57 Pártos (Puntzman, ill. Punczmann) Gyula (1845-1916), építész. Lechner Ödön mellett a magyar stílusú szecesszió úttörője, Berlinben szerzett építészi oklevelet.

58 Az építészekből és mérnökökből álló társaság első közgyűlését 1866-ban tartotta Magyar Mérnök- Egylet néven, az egylet hivatalosan csak 1867-ben alakult meg. A tagok szakközlönyt is adtak ki. 1872-től Magyar Mérnök- és Építész-Egyletre változott a neve. S1SA József, 1994. 59. o.

119