Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880

bánt", soha nem engedte „a takarékosságot a szilárdság rovására előtérbe jutni". Ez abból is kitűnt, hogy az időjárás viszontagságainak kitett épületrészek tervezésére nagy figyelmet fordított. A nagy üvegablakokat - dacára a háromszoros költségnek - „vont vaspálcákkal” kívánta ellátni, az ajtókat tömör tölgyfából tervezte. Végezetül Dötzer Ferenc annak a reményének adott hangot, „hogy midőn az egyszerűséget, nyugodt tömegeket és vonalakat, de a valódiságot és szilárdságot is elvül állítám fel, tetszésüket és helyeslésüket kinyertem". Hogy a tervezettnél magasabb költségek ellenére is meg lehessen kezdeni a munkálatokat, az építész felajánlotta a városnak, hogy a meglévő 130 ezer forintért is felépíti a templomot, a hiányzó 14 652 forintot pedig fizesse a város a templom elkészülte után öt éven át részletekben.46

Mielőtt az elöljáróság megkötötte volna a végleges szerződést, előbb alkudozni próbált, „hogy nem lehetne-e a szándékba vett templomépítést kevesebb költséggel eszközölni". A tárgyalásra kiküldött bizottság április 4-én tárgyalt Dötzer Ferenc teljes intézkedési jogkörrel megbízott fiával. Átbeszélték az építési költségvetést, majd néhány ponton módosították azt, pl.: a két toronyba egy-egy harangállvány volt tervezve, kérték, hogy az egyik toronyban két, a másikban egy állvány legyen; a templom tetejére tószegi cserepet kívántak, illetve a tornyok tetejére kerülő keresztek aranyozását is előírták. Az építész megígérte, hogy egy új kiviteli tervet fog készíteni, amely alapján elkezdődhet az építkezés. Dötzer (illetve a fia) nem engedett a költségvetésben kikalkulált árból semmit, de „a szent célt tekintve" vállalta, hogy az épület költségeinek fedezéséhez 2652 forinttal hozzájárul, így a város által fizetendő költség kereken 142 ezer forintot tett ki.47 A feltételeket elfogadta a város, így Dötzer Ferenc 1873. május 11-én személyesen utazott Félegyházára, ahol aláírták a szerződést.48 Még ugyanezen a napon elhatározta a közgyűlés, hogy megkérik főtisztelendő Szabó Ferenc ótemplomi plébánost, hogy az Újtemplom építési költségeinek fedezésére az egyházi szószékből buzdító felhívást intézzen a hívekhez.49 Erre azért volt szükség, mert az Újtemplom építésére a már összegyűlt, rendelkezésre álló összeg nem volt elegendő, a templom belső felszerelésére pedig még semmilyen pénzalap nem létezett. Már 1873 februárjában döntött arról a közgyűlés, hogy a városban aláírási íveket nyitnak „Félegyháza városában emelendő új templom építési költségének segélyezésére". A város belterületét ebben az időben négy körzetre, akkori elnevezéssel négy tizedre osztották, a pénzgyüjtőíveket is tizedenként vitték körbe. Akik a templom építésének anyagi támogatását vállalták, az alábbi két kikötés és feltétel mellett kötelezték magukat és örököseiket az aláírt összeg fizetésére:

1. a templom építését még 1873-ban meg kellett kezdeni, és

2. az aláírt segélyezési összeget nem előre, nem is egyszerre, hanem az építkezés folyamán részletenként kell fizetni.

Áprilisban már látni lehetett a templomépítés költségeinek pótlására indított adakozás eredményét, amely a következő módon alakult:

_______________________A Kiskunfélegyházi Szent István-temptom építéstörténete - 1808-1880

46 BKMÖL V. 143/b. Kiskunfélegyháza Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: V. 143/b.) L. 36. F. 2. Cs. 23. Sz. 5. (1873. február.)

47 BKMÖL V. 171/a. 1873. április 25-i ülés 54/1873. (272.)

48 Uo. 1873. május 11-i ülés 68/1873. (285.)

49 Uo. 74/1873. (291.)

117